Prostituáltak craigavon terület

Körülbelül ilyen haláleset történt Belfastban katolikus, protestáns és 3 ismeretlen vallású. E nnek lényege, hogy a nemzeti érdekek és értékek valamint az állampolgárok megfelelő szintű védelme érdekében a magyar titkosszolgálatokat, minden kormányidőszakban, jelentős értékükön kell kezelni, megőrizve ebbéli nemzeti függetlenségüket is. Lekért Február 15

  • Mi a nemem:
  • Hölgy vagyok.
  • tudok beszélni:
  • Olasz
  • Mit hallgatok szívesebben:
  • Ország
  • Egyéb hobbik:
  • Blogolás
  • Szeretem a tetoválást:
  • Nincs
  • Dohányos:
  • Igen

Általánosan érvényesülő tendencia az ipari keresőle számának csökkenése, a dezindusztrializáció, amely az ágazati szerkezetváltással és a termelékenység növekedésével együtt zajlik le.

Európa nyugati felének városhierarchiája tizenöt indikátor pontértékei szerint, Rozenblat, C. Hasonlóan nagy szerepe van a nemzetközi tőkeáramlásokban is: az ez­ redforduló adatai szerint világviszonylatban a külföldre irányuló működötö­ kének jóval több mint a fele az európai országokból származott, jelentős profit­ hoz juttatva kontinensünk fejlett államait.

A protestantiz­ mus elsősorban a kálvinizmus az etikai kettősséget úgy oldotta fel, hogy az embertől az Isten által rábízott vagyon szorgalmas munkával történő gyarapítását várta el, az erkölcsöt az üzleti erkölccsel azonosította, miközben a vagyonosodással járó veszélyeket a világi pu­ ritanizmus megkövetelésével szorította vissza, s eleképpen a kapitalizálódó polgárság me­ legágyává vált.

Spanyol- és Görögország jelentős részén, Dél-Itáliában, a Párizsi-meden­ cében, Németalföld déli felén és a Rajna-vidéken a szabálytalan szerkezetű halmazfalvak ter­ jedtek el, míg az Elbától keletre inkább tervszerűen épült útifalvak, néhol kis körfalvak jöttek létre.

Később hasonló, de szerényebb jelentőségű mágnesszerepet játszottak az észak-spanyolországi, az ausztriai, a svédországi, a jugoszláviai és a romániai szén- illetve vasérclelőhelyek.

Pálmafa masszázs jackson wyoming

Az Ibériai-fél­ sziget északi tájain és Franciaország nagy részén a középkorban kialakult aprófalvas település- rendszer háborítatlanul fennmaradt.

A javuló környezeti állapotú, jómódú, apadó lélekszámú kontinens a túlnépesedett fejlődő országok nyomorgó lakóinak szemében azon­ ban egyre kívánatosabb célponttá vált, és úgy tűnik: a bevándorlók emelkedő létszá­ ma s az európaitól eltérő demográfiai jellemzőik magasabb termékenység és szü­ letési arányszám a népességcsökkenést ellensúlyozni tudják.

Egyszerű pontozásos módszert alkalmaztak: minden mutató értéke sze­ rint 1-től 6-ig kapott pontszámot egy-egy 3. Egészen jelentéktelen szerepet tölt be a szarvasmarhatartás a szá­ raz éghajlatú és ezért értékes takarmányokban szegény mediterrán Európa terüle­ tén.

Egyrészt hatalmas összefüggő területeken nagy népsűrűséget hozott lét­ re, másrészt a népesség egyre nagyobb hányadát városokba tömörítette. A szolgáltatások első nagy térhódítása az iparosodással párhuzamo­ san ment végbe, s meghatározó szerepkörét az új információs és kommunikációs technológiák elterjedése, a nagy népességtömörülések kialakulása nyomán az utóbbi néhány évtizedben nyerte el.

Mind­ amellett szakmai körökben egyre erősödik az a feltevés, hogy az emberiség leszár­ mazási, illetve nyelvfejlődési pályái egymással párhuzamosan haladtak.

A technopoliszok növekedése gyors, tudományos és képzési felada­ taik a termelés és a szolgáltatások legígéretesebb ágait foglalják magukban infor­ matika, telekommunikáció, robottechnika, biotechnológia.

Európa regionális sokszínűsége azonban minden általánosítást megnehezít, van tehát igazság J. Goddard ironikus véleményében, aki szerint kontinensünk tér­ képének tarkasága egy gyümölcssalátás táléhoz hasonlatos, és ezért szimpla banán- vagy szőlőfürt-modellel közelítőleg sem írható le.

A nemzetállam kontinensünkre oly jellemző eszméje az újkori polgárosodó-iparosodó társadalom szülötte; a modern termelési eljárások és a szakszerű közigazgatás megszervezése ugyanis a nyelvi kultúra és a szokásrend minél nagyobb fokú egységét igényelte Glatz F.

A nemzetállamok mintaképéül Franciaország, majd a XIX. Az etnikailag kevert területeken azon­ ban - ahol a nemzet4 és az állam nem estek egybe - e modell átvétele a kisebbsé­ gi jogok csorbítását, az erőltetett asszimilációt,5 sőt néhol az erőszakos etnikai tisz­ togatást is magával hozta.

Általánosan jellemző viszont a tercier szektor bővülése·, ennek egy része hagyomá­ nyos jellegű pl. Az európai kontinenst egészé­ ben átfogó egységes közlekedési rendszer kiépítése, valamint a szomszédos földré­ szekkel való kapcsolat fejlesztése a következő egy-két évtized kiemelkedően fon­ tos programja.

Az embertani csoportok térbeli elhelyezkedése látszólag nem mutat sok kapcso­ latot Európa nyelvterületeivel, azaz a nyelvileg homogén népcsoportok - eltekint­ ve Skandinávia egyes térségeitől - antropológiailag többszörösen kevertek.

E folyamattal párhuzamosan fokozatosan halványul a stratégiai ágazatok nemzeti jellege, gyorsan nő a multi- és szupranacionális intézmények és vállalatok szerepe.

Mindkét döntéshez az Európai Parlament hozzájárulása szükséges. Európa legjobb talajai a meleg-mérsékelt övezetben, illetve annak északi peremén vannak. Ez a szakadék természetesen a lakosság életszínvonalának jelentős eltérésében is kife­ jeződik. A népvándorlás viharainak elcsitultával már az egész kontinensen kezdtek elterjedni azok az új kisvárosok, amelyek a feudális és egyházi hatalmi központ védelmi funkcióinak árnyékában kibontakozó kereskedelmi és kézműves-tevékenységnek köszönhették virágzá­ sukat.

A területi munkamegosztás új európai rendszerének létrejötte fontos, ámde el­ lentmondásoktól sem mentes társadalomföldrajzi folyamat.

Ha az aránylag gyorsan változó finomabb térszerkezeti vonásoktól eltekintünk, és nagyobb figyelmet fordítunk a gazdálkodás természeti feltételeire, valamint a társadalmi-gazdasági szempontból ma is jelentős államhatárokra, akkor Európa égtájak szerinti tagolását követhetjük, amely sokrétű, huzamosan érvényesülő tár­ sadalmi-gazdasági tartalmat hordoz.

Európai Tanács14 - hozza. Ugyanebbe az irányba hat a hagyományos falusi életforma bomlása, a gyors urbanizációs folyamat is.

Az integráció gondolatának valóra váltásához azonban csak az erőszakos hitleri egyesí­ tési kísérlet kudarca, a II. Winston Churchill ban hí­ res zürichi beszédében újból felvetette és komoly politikai érvekkel támasztotta alá az Eu­ rópai Egyesült Államok eszméjét. Az övezet déli szegélye a citrusfélék termelési öve, északi határát pedig a csaknem teljes fagymentes­ séget kívánó olívatermelés elterjedése jelzi.

A globalizáció új keletű tendenciái megerősítik a csekély számú világváros met­ ropolisz domináns szerepét: ezek a nagy befolyással rendelkező transznacionális vállalatok és nemzetközi szervezetek döntéshozó központjai, itt tömörülnek az áru- deviza- és értékpapírpiacok, itt vannak a világméretű tőke- és információ- áramlás lüktető csomópontjai.

Az utolsó évszázad egyetemes gazdaságtörténete Európa és a világ kölcsönös gazdasági-politikai kapcsolataiban bekövetkezett gyors és gyö­ keres változások krónikája. Ezek a magas termőképességű, löszös-vályogos anyakőzeten kialakult er­ dőtalajok borítják a Párizsi-medencét, Belgium és Közép-Németország területét.

A volt szocialista tömb városai kimaradtak a vizsgálatból, de mivel szerepük eléggé elhalványul nyugati társaik árnyékában, így a leginkább versenyképesek Prága, Budapest, Varsó is valószínűleg csak a negyedik szinten lépnének be a körbe.

Céline Rozenblat és Patrícia Cicille tanulmányában 15 indiká­ tort abszolút mutatót választott ahhoz, hogy rangsorba állítsa Nyugat-Európa ezer főnél népesebb agglomerációit db : 1. Az egyéni szabágot és a fogyasztást többre értékelő, a korábbi szegény­ ségből a szorgalmat és ötletességet magukkal hozó individualista felfogású közép-európai társadalmak előtt viszont épp az utóbbi évtizedekben, a fordista tömegtermelés visszaszo­ rulásával nyílt út a gyorsabb felemelkedéshez Kopátsy S.

Az Északi- és a Balti-tenger partjaira néző - zömmel protestáns - társadalmak léptek legkorábban a kapitalista fejlődés útjára.

A rét-legelő területek silányabb minősége, a takarmánytermelés nehézségei tükröződnek Közép- és Kelet-Európa aszályos területeinek alacsony szarvasmarha­ sűrűségében.

Európa tájainak változatosságát és lakóinak etnikai megoszlását figyelembe vé­ ve nem meglepő, hogy a földrész viszonylag kisméretű államokra tagolódik.

Gazdaságuk elszegényedett, feudális ag­ rárjellegük konzerválódott, az iparosodás elemi feltételei is hiányoztak.

Ez a fölény azután a két világháború idején tovább erősödött, és az utóbbi fél évszá­ zadban Európa fejlett államainak is csak kemény erőfeszítés és összefogás árán sikerült a világgazdaság élvonalába visszatérni.

A rövid, hű­ vös nyár csak az árpa termesztését teszi lehetővé. A Kis-Ázsia felől Európába átcsapó városépítés első színtere a Kr. A fallal körülvett poliszok - a görög városállamok kultikus, szervezési és kereskedelmi központjai - még fénykorukban is legfeljebb néhány tízezer lakost számláltak, ám az általuk alapított kolóniák révén hatásuk a Földközi-tenger egész medencé­ jére kisugárzott.

Az Ibériai-félsziget északi részén élő baszkok nyelvi hovatartozása mindmáig tisztázatlan.

Számos más európai város is szervesen kapcsolódik abba a globális léptékű információs és termelési hálózatba, amelyen keresz­ tül kontinensünk világgazdasági sze­ repe érvényesül.

A Tanács felhatalmazása alapján különösen széles önálló jog­ köre van a Bizottságnak a mezőgazdaság, a regionális fejlesztés és a kereske­ delmi politika területén.

Ezzel szemben a volt szocialista országokban a születési arányszám visszaesése és a természetes fogyás a rendszerváltás éveiben hirtelen következett be, és nem a gazdasági fejlettség szintjével,8 hanem a növekvő létbizonytalansággal, az éveken át hanyatló életszínvonallal függött össze.

Ugyanakkor a születéskor várható élettartam - a FÁK-tagállamok- tól eltekintve - a legrövidebbek között van. Szükségessé vált a Római Szerződés tovább­ fejlesztése; az Egységes Európai Okmánymajd az Európai Unióról szóló Maastrichti Szerződés hatályba lépése az integrációs folyamat újabb mérföld­ köveit jelzik.

Dél-Olaszországot, az olasz és a francia Riviérát, az Ibériai-félsziget na­ gyobb részét népesítette be; b a közepes termetű, zömök, kerek arcú alpi típus képviselői feltehetően Kis- Ázsia felől vándoroltak be Közép-Európába.

A nagy termelést, viszont nincs határon regionális piac révén az üzem jól átlépő szállítás.

A kontinens nyugati részén a XX. Az ezzel járó adóterhek azonban végső soron megeme­ lik a termelési költségeket, ami hátrányt jelent a világméretű versenyben; ez pedig a leg­ gazdagabb európai országokat is arra késztette, hogy az utóbbi időben a társadalmi szoli­ daritás elvének rovására mérsékeljék a jóléti rendszerek állami támogatását.

Európai Gazdasági Térség EGT létrehozásáról, amely lehetőséget kínált a munkaerő, a tőke, az áruk és szolgáltatások mozgásának csaknem teljes, kölcsönös libe­ ralizálására anélkül, hogy az EU-tagsággal járó némely kötelezettséget pl. A védekezés kényszere, valamint a földek időn­ kénti újraosztásával járó faluközösségi birtoklás rendszere általában a nagyobb falvak kiala­ kulásának kedvezett.

Belfast híres hajógyára, Harland Prostituáltak craigavon terület Wolffamely a

Az Európai Uniót létrehozó Maastrichti Szerződés elfogadásával új szakasz kezdődött az integrációs folyamatban. Az ipari forradalomnak és a népesség gyors növekedésének párhuzamos folya­ mata új, a népesség területi eloszlására mindmáig meghatározó befolyást gyakorló jelenséget váltott ki: a tömeges belső vándorlást A társadalmi munkamegosztás ki­ bontakozása a város és a falu elkülönülését, a népesség foglalkozási átrétegződését, egyszersmind területi átrendeződését vonta maga után.

A kontinens légterének zsúfoltsága, valamint a gépjárműforga­ lom káros környezeti hatásai és pazarló üzemanyag-fogyasztása lassanként az ága­ zatok közti újabb eltolódás felé, a vasúti és a vízi szállítás reneszánsza és a szállítási módok ésszerű kombinációja irányába mutatnak.

A bú­ za északi elterjedési határa a °C-os júliusi izoterma vonalát követi. Közülük csak a legfontosabbakat emeljük ki: a A világháborúban gazdaságilag, katonailag és politikailag meggyöngült euró­ pai államok csak régi ellentéteiket félretéve, erőiket egyesítve tehettek kísér­ letet arra, hogy az Amerikai Egyesült Államok hegemóniáját ellensúlyozzák, és vi­ lággazdasági pozícióikat legalább részben visszaszerezzék.

Ámde az EGT-n szinte már születése pillanatában túllépett az idő: Svájc népszavazáson vetette el a csatlakozás gondolatát, Svédország, Finnország és Ausztria pedig a teljes jogú EU-tagságot választotta.

Ez a jelenség jól megfigyelhető, ha tanulmányozzuk Európa különböző, múlt századi térfelosztásait, amelyeknek előtérbe kerülése vagy elhalványulása csak rész­ ben magyarázható a kontinenst átszelő társadalmi-gazdasági törésvonalak elmozdulásával és az alapegységnek tekinthető államok határváltozásaival A legtöbb vitát a történészek és a geográfusok körében Közép-Európa fogalmá- nak értelmezése12 váltotta ki; itt ugyanis a korántsem éles határok kijelöléséhez a természetföldrajz vajmi kevés támpontot kínál.

A modern városfejlődés második szakaszában - amely a XX. Rohamosan gyarapodtak viszont azok a peremvárosok, amelyek először a tömegközlekedés fő útvonalai mentén tűntek fel, majd a gép­ kocsi elterjedése nyomán egyre inkább szélesedő, már-már összefüggő agglomerá­ ciós gyűrűt fontak a nagyobb városok köré, és kellemesebb, egészségesebb környe­ zetet, jobb életfeltételeket kínálva vonzották magukhoz előbb a lakosságot, majd a munkahelyeket is szuburbanizáció.

Teljesen azonos helyzet alakult ki a mezőgazdasági termelés színvonala tekinteté­ ben is. A növekedés súlypontja a vidéki rurális térségekbe helyeződik át, ahol a telepü­ lések rég elvesztették tiszta agrár jellegüket, és a lakossági infrastruktúra magas színvonalával immár nem maradnak el a városok mögött, amelyekhez a fejlett közlekedés és távközlés révén szorosan kötődnek.

Ez esetben a viszonyítási alap az adott növények összeurópai átlaghozama, egy-egy ország agrártermelési színvonalát pedig az öt növénynek a vetésterülettel súlyozott átlagai jellemzik.

Az európai városhierarchia kvantitatív alapokon álló felmérésére több kísérlet történt. Az európai civilizáció sajátos vonása a sokszínű. Kelet-Közép-Európa és Délkelet-Európa országai általában az utóbbi, centralizált típusba tartoznak, amelynek feloldását a nemzetállami eszméhez való ragaszko­ dás és az etnikai kisebbségek elszakadási törekvéseitől szeparatizmusától való fé­ lelem nehezíti.

Európa társadalomfoldrajzi vázlata Próbáld Ferenc Olaszország Szabó Pál A balti államok Próbáld Ferenc Észtország Táblázatok jegyzéke. Hamarosan kiderült azonban, hogy e laza, egymástól földrajzilag távol eső országokat magában foglaló szerve­.

Bár Európa keleti felében a homogén nemzetállamok kialakításának jelszava még mindig mozgósító erővel bír, valójában ezen a szerve­ zési formán már túllépett az idő: az integrációs folyamat felülről, az etnikai, kul­ turális vagy gazdasági érdekek talaján kibontakozó regionalizmus alulról kezdi fel­ morzsolni a nemzetállam hatalmi rendszerét.

Az Egységes Európai Okmány célja a teljesen egységes belső piac megteremtése volt. Lendületes fejlődés megy végbe a Földközi-tenger partvidékén, a Barcelona-Lyon-Bologna által közrefogott ún. Jóval átlag feletti fej- lettséget mutat azonban számos ritkán lakott észak- és nyugat-európi régió is, ame­ lyek a centrumtérség fogalmába semmiképp sem illenek bele.

A szárazföldi közlekedés legfontosabb útvonalai észak-déli irányban szelik át kontinensünket.

A Balkán-félsziget nagy részén, a Kárpátok és az Alpok övezetében, Franciaország és Németország déli szegé­ lyén és az Ibériai-félsziget északi peremén helyezkedtek el.

Az európai nagyvárosok ipari funkciói ma is jelentősek. A legtöbb döntést több­ ségi szavazással hozzák meg, ám a legérzékenyebb kérdések eldöntése egy­ hangú határozathozatalt igényel.

Manapság azonban az Európában felhasznált ércek zöme tengerentúlról érkezik, a korszerű energiahordozókat kőolajat, földgázt, villamos áramot pedig terebélyes vezeték- hálózatok juttatják el szinte mindenhová.

Ennek tagjai csupán az ipari termékek vámoktól és egyéb korlátozások­ tól mentes kereskedelmét tűzték ki célul és valósították meg re.

Az indoeurópai népek a Kr. A szláv nyelv- csoporthoz állnak legközelebb a balti nyelvek lett, litván is.

Az erősen eltérő dialektusokat beszélő, a nyelvi beolvadás különböző szakaszaiban lévő cigány roma népesség számára vonatkozó becslések millió között mozognak. Európa keleti felében kizárólag néhány főváros és a hozzá tapadó régió mu- tatja - inkább csak pontszerűen - a kontinentális centrumtérségben megfigyelt gazda- sági sűrűsödést; hosszabb, esetleg az országhatárokon is átnyúló tengelyek léte azon­ ban e módszerrel nem igazolható Próbáld F.

A vasfüggöny lebontása után a piacgazdasági átmenet útjára lépő volt szocialis- ta országokban épp a nyugati határvidék régiói tudtak 1eghamarabb bekapcso1ód- ni az új irányú fejlődésbe, melynek legfőbb közvetítői az innovációk befogadásá­ ra legfogékonyabb, infrastruktúrával legjobban ellátott nagyvárosok lettek.

Azzal is számot kell vetni, hogy Európa fogalma - amely mögött kétségkívül lakóinak valamiféle identitástudata húzódik meg - a történelem során több ízben változtatta jelenté­ sét, és még a természetföldrajzból származó, nagyjában-egészében elfogadott tar­ talmi ismérvei is alig két évszázada kristályosodtak ki.

Továbbá, négy észak-ír bank fenntartja a jogot, hogy saját fontjaival bankjegyeket nyomtasson: Bank of IrelandElső vagyonkezelői bankProstituáltak craigavon terület partés Ulster Bank.

Jóllehet az első és második szektorban foglalkoztatottak aránya visszaszoruló­ ban van, ez egyáltalában nem utal jelentőségük elvesztésére.

A városi polgárság Európa-szerte mind több kiváltságot vívott ki magának, és a feu­ dális államok keretei között, vagy azokból teljesen kiszakadva széles körű önkormányzat­ ra tett szert.

Nem meglepő tehát, hogy az általános fejlettség és az ipari hatékonyság szoros tér­ beli összefüggésről árulkodik. A mongol-tatár inváziókat követő török előrenyomulás alapjaiban rendítette meg az itteni államok fejlődését; nagy részük függetlenségét is hosszabb időre el­ veszítette.

A római városok egy része nem élte túl az impérium bukását, többsége azonban a rövidebb-hosszabb hanyatlás után ismét életre kelt, és új fejlődési pályára lépett.

El­ sődleges célja, hogy biztosítsa az árstabilitást, ezáltal megvédje az európai gaz­ daságot az inflációtól. Az ezredfordulót követően Svájc - korábbi elzárkózó álláspontját feladva - népszavazással szentesített kétol­ dalú szerződést kötött az EU-val, amely biztosította a svájci cégek és állampolgárok mozgási s letelepedési szabágát az EU területén, valamint lényegesen csökkentette az agrárkeres­ kedelmi vámokat.

A transznacionális vállalatok termelés-szervezési stratégiájának változatai; az ál­ lamhatárok átjárhatósága, a kereskedelem liberalizálása az ésszerű globális szer­ vezés előfeltétele Dicken, P. A Montánunió hat tagállama az E három szervezet vezető intézményei ben egyesültek; ettől fogva hasz­ nálatos új elnevezésük Európai Közösségek, illetve Európai Közösség, EK kifejezésre juttatta, hogy az integrációs folyamat immár nem korlátozódik pusztán a gazda.

Valószínűleg a vallási alapon nyugvó ér­. Az első és a második szektor foglalkoztató ereje, a társadalmi termék előállítá­ sában betöltött szerepe csökkenő irányzatot mutat; ezzel ellentétes tendencia - a mezőgazdaság átmeneti térnyerése az es években - csak Délkelet-Európa né­ hány, a piacgazdasági átmenet nehézségeivel küzdő országában figyelhető meg.

A modern urbanizáció első szakasza - amelyet joggal nevezhetünk városrobbanásnak is - kontinensünk fejlet­ tebb országaiban mintegy másfél századon át tartott, és a XX. Európa keleti felében viszont épp ekkor kezdődött az iparosítás és a városnövekedés legdinamikusabb korszaka, amely azonban nem volt képes felszámolni az elmaradottság valamennyi bélyegét.

Lengyel-Sziléziában, a Magyar- és a Román-alföldön, valamint az ukrán-orosz fe- keteföld-övezetben a csernozjom, illetve különböző mezőségi talajok uralkodnak.

A nyugat-keleti törésvonal újabb fokozatát észleljük, ha Kelet-Közép-Eu- rópán túl a Független Államok Közössége vagy a Balkán-félsziget irányába hala. Az Észak-írországtól Hollandián, Németországon és Svájcon át Erdélyig hú­ zódó széles zónában mozaikszerűen keverednek a katolikus, illetve vrotestáns vallású térségek, míg ettől a tengelytől délre egyértelműen az előbbiek, északra pedig az utóbbiak uralkodnak.

Olaszország északi sarkában, Torino körül alakult ki fejlett tech- nopolisz-zóna. A dezurbanizáció ellenurbanizá­ ció másik nagy színtere Délkelet-Európa, ahol az es években a szocialista ipar összeomlása indított el a falvak irányába tartó hirtelen vándorlási hullámot.

Az európai eszme élharcosai között számos kitűnő gondolkodó volt; soruk­ ban joggal tartjuk számon a széles látókörű, tragikus sorsú geográfus-politikus Teleki Pált is.

Az idős korcsoportok számának egyedülállóan nagy részaránya azonban földrészünk nyugati felére jellemző inkább.

A Bank a kormányoktól és más szervektől függetlenül hozza meg döntéseit. A klimatikus tényezőle nemcsak a növénytermesztésen belül alakították ki a többé-kevésbé jellemző szerkezetet, hanem az állattenyésztés regionális sajátossá­ gaiban is jelentkezik hatásuk.

Új tagoknak az EU-ba történő felvételéhez és társulási egyezmé­ nyek megkötéséhez a Parlament jóváhagyására van szükség. Az eredeti tőkefel­ halmozás bázisára, a szabad kereskedővárosok erősödő és gazdagodó polgárságára támaszkodó, az ipari forradalom végrehajtásában élen járó nyugati társadalmak­ ban már több mint két évszázada tart a termelési eszközök és az ipari munkaerő koncentrációja, a városodásnak, a társadalom modernizálásának folyamata.

Hasonló okból tekintjük külön nyelvnek a szerbet és a horvátot, jóllehet szinte csak írásmódjukban térnek el egy­ mástól. Ezek az új jelenségek jelzik azokat a szerkezeti változásokat, amelyek révén Eu­ rópa fejlettebb része reagált az új világgazdasági kihívásokra: a haladás élvonalát jelentő csúcstechnológiai ágazatok térhódítását az alacsony bérszínvonalú térsé­ gekbe húzódó klasszikus iparágak rovására 6.

Ilyen homogén szerkezetű ipari gócok a legutolsó fél évszázadban is jöttek létre. A fej­ lett országokban az agrárszektor működtetését nem csupán gazdasági, sokkal in­ kább politikai megfontolások határozzák meg, ezért általában jelentős az ágazat állami támogatása. A termékenységi arány­ szám7 ban már a legszegényebb és legelmaradottabb két országban - Albá­ niában és Törökországban - is alatta maradt a népesség egyszerű utánpótlását biz­ tosító-szintnek.

Ez a térség autópályákkal és vasutakkal át- meg átszőtt, és ezen a sávon belül helyez­ kednek el a Legnagyobb iparvidékek; közülük a két világháború között még az északiak számítottak a fejlődés motorjának, újabban viszont a korszerűbb ágaza­ ti szerkezetet mutató déli szárny dinamikus előretörése figyelhető meg.

Jól látszik, hogy az eu­ rópaiság valamennyi jegye csak a kontinens nyugati-középső centrumterületén talál­ ható meg. Más szóval az elmúlt évszázad gazdasági és urbá­ nus fejlődését egyértelműen a szolgáltatások dúcolták alá, s hatékony szerepet vál­ laltak az életminőség javításában, a politikai, igazgatási és kulturális rendszerek kiépülésében.

Már a népsűrűségi térképre pillantva is szembeötlő, hogy kontinensünk legsű­ rűbben lakott területsávja Délkelet-Angliától a Benelux államokon, a Rajna-vidé- ki urbanizációs tengelyen és Svájcon keresztül Észak-Olaszországig húzódik.

A kontinens nagy, összefüggő iparvidékei általában még ma is egybeesnek a nagyobb szénme­ dencékkel, kisebb részben a vasérctelepekkel, jóllehet a valamikori alapokat biz­ tosító bányászati tevékenység már többé-kevésbé elsorvadt, a kohászati termelés összezsugorodott.

A Bizottság elnökét a tagállamok választ­ ják, és minden EU-ország egy biztost delegálhat a testületbe; a biztosok ötéves időszakra kapják megbízatásukat.

Az ingázás és a távmunkavállalás bővülő lehetőségei, a fordista tömegtermelés hanyatlása, az információs társadalom kibontakozása, a természetes környezet felértékelődése - úgy tűnik - továbbra is kedvez a dezurbanizációs folyamatnak.

A külső országokkal kötött szerződések előkészítése ugyancsak a Bizottság hatáskörébe tartozik.

Az Eurostat adatbázisban nem szereplő államok GDP-adatait a hivatalos középárfolyamon számítottuk át euróra. Az utópista­ szocialista Claude H. Saint-Simon az európai társadalom újjászervezéséről szóló A gaz­ dasági szükségszerűség még csak érlelte az egységes német állam megteremtését, mikor a közgazdász Friedrich List már az egész földrészt átfogó szabad kereskedelem mellett sorakoztatta fel érveit.

A legális és illegális betelepülők közösségeinek nyelvi, vallási, kulturális különbözősége azonban tár­ sadalmi feszültségek kialakulásához vezet.

Az európai urbanizáció terjedésének következő nagy hulláma az itáliai köz­ pontból kiindulva a Római Birodalomnak messze a kontinens belsejében húzódó határáig nyomult. Pándi Lajos a geográfus A. Az Európa Tanács a kontinens társadalmi-gazdasági kettészakadásának idején és között, amikor Közép-Európa fogalma a vasfüggöny leereszkedése folytán látszó­ lag kiüresedett - szakértői konferenciák egész sorát szervezte meg földrészünk le­ határolásának és térfelosztásának tisztázására Sattler, R.

A tanköny­ vünkben követett beosztás - Délkelet-Európa különválasztásától eltekintve - az akkor kialakult, a hazai földrajztudományban is nagyjából elfogadott konszen­ zushoz igazodik.

A hegyvidékek és az erdei irtványok elaprózott parcel­ láihoz általában magányos vagy kis csoportokba rendeződő falusi települések kapcsolódtak.

Dél-Németország, Északkelet-Olaszország törtek előre. A textiliparból jóformán csak a divattervezés de és néhány munkafolyamat fő színtere maradt Euró­ pa. Az új tagok beilleszkedésé­ nek problémái, valamint az es évek energiaválsága, az új világgazdasági kor­ szakhoz való nehéz és lassú alkalmazkodás miatt azonban az integráció elmélyí­ tése az első évtized után megtorpant.

Kérdés, elegendő lesz-e ez a térség valódi integrációjához és kisebbségi problémáinak rendezéséhez. A kék farmer blue jeans világkörüli útja az alacsony szállítási költségekkel is összefüggő új globális területi munkamegosztást tükrözi.

Franciaországban, Portugáliában - a helyi ön­ kormányzatok és a központi hatóságok közé fokozatosan bővülő szerepkörű regionális közigazgatási szint ékelődik; itt tehát az előbbi típushoz közelítő át­ meneti formáról van szó.

A földrészen belül az integrációs folyamat terjedésé­ nek, a növekvő kohéziónak kitűnő tanújele Dél-Európa felzárkózása a centrumorszá­ gokhoz. A korán elindult és tartósan intenzív iparosítás két síkon hatott a népesség el­ oszlására. Az egy főre jutó GDP-t tekintve azonban - amint arról 5.

A XVI. A polgárosodáshoz döntő lökést adott a refor­ máció, előkészítve a talajt az ipari, polgári forradalom számára. Európában jelenleg - a Kaukázus-vidéket nem számítva - mintegy 70 különböző nyelvet beszélnek, ezek többsége azonban - a használók száma alapján kb.

A gazdasági integráció kísérleti műhelyeként szolgált a három kis Benelux ország, amelyek és között vámuniót hoztak létre, s egymás között fokozatosan szabaddá tették az áruk, a tőke és a munkaerő mozgását. Az újkori gazdasági fejlő­ désnek ezt a szakaszát - amelyet a mezőgazdasági népesség csökkenése, elvándor­ lása, valamint az iparvárosok keletkezése és gyors gyarapodása jellemez - Európa országai nem egy időben érték el.

Délkelet-Európa kukoricaövezete ugyancsak a legintenzívebb tenyésztési te­ rülethez sorolható.

Ez indokolja, hogy a társadalomföldrajzi áttekintés során is a természeti geográfia jól ismert, közmegegyezésen nyugvó térbeli kereteihez igazodjunk. Az es, as években Európa legfejlettebb, posztindusztriális társadalmai el- jutottaFű városfeflőde's harmadik szakaszába, amelyet az ipar térvesztése és a tercier ágazatok, különösen pedig a kutatás-fejlesztés minden tekintetben növekvő szere­ pe jellemez.

Korábban főleg az importált élelmiszerek, élvezeti cikkek gabo­ na, hús, rizs, kávé és különböző nyersanyagok textil, bőr feldolgozása, a hajó­ gyártás, majd a kőolaj-finomítás, a vaskohászat és az acélgyártás vált a tengeri ki­ kötővárosok jellemző iparává.

A hivatalos állami nyelv növekvő hatósugara, egységes szabályzata és olykor köte­ lezővé tett használata a nyelvjárások sorvadásához, visszaszorulásához, gyakran teljes eltű­. A halandósági mutatók eleinte gyorsan, majd az utóbbi pár évtizedben már csak mérsékelten javultak.

A természeti környezet is szélsőséges eltéréseket mutat, legfőképpen azon­ ban a társadalmi-gazdasági vonásokban tárulnak fel roppant nagy különbségek.

Ez ugyancsak hozzájárult a több országban tevékenykedő, rendkívül tőkeerős transznacio­ nális vállalatok elterjedéséhez, ami maga után vonta a nemzetközi tőkemozgások felgyorsulását és újfajta, a határokon átnyúló szervezési stratégiák alkalmazá­ sát Az Egyesült Államokkal, illetve újabban Japánnal szemben mu­ tatkozó lemaradás, az ún.

Mindez jól mutatja: Európa nem pusztán természetföldrajzi, hanem történel­ mileg változó kulturális egységként is értelmezhető. A dán, a svéd és a norvég nyelvközösségek be­ széde még kölcsönösen érthető, ám önálló nemzettudatuk és államiságuk folytán mégsem minősíthetők valamiféle skandináv nyelv egyszerű dialektusának.

Európa nagy ipari koncentrációi általában vegyes profilúak, bár eredetileg homogén ágazati telephelyekből indult el fejlődésük. Minden termelőegység csak egy-egy Minden üzem egy-egy alkatrész láncszem a termelési folyamatban.

A széles körű, nemzetközi hatósugarú irányító sze­ repkör emeli a világméretű városhierarchia legfelső szintjére az európai metívpoli- szok közül Londont és Párizst. Mérhetó'-e az európaiság? A társadalmi-gazdasági ismérvekből kirajzolódó tér- szerkezeti alapvonásokat az utóbbi időben többen is megkísérelték szemléletes mo­ dellekbe foglalni.

Jóllehet bizonyos döntések nemzetek fölötti intézmé­ nyek hatáskörébe kerülnek, földrészünk mit sem veszít kulturális sokszínű­ ségéből. A nyugat-európai brit városszerke­ város; így maximum 90 pont volt elér­ zet modellje Chaline, C.

A vizsgálat eredményei alapján hét mán kategóriába sorolták be a nagyvárosokat, egy-egy kategória a városhierarchián be­ lül egy-egy szintet jelöl. A kulturális és nyelvi sokszínűség Európa aprólékosan tagolt domborzatával, az élette­ rek mozaikszerű tarkaságával függ össze.

Ezt a centrumot - kivált keleten és délkeleten - széles, mozaikszerű átme­ neti sáv veszi körül, amely az európai magterület lakóinak szemében is többé-kevés- bé lenézett, alárendelt helyzetű perifériának számít. A helyi és regionális érdeke­ ket érintő kérdésekben tanácsadó szerepet lát el az ben létrehozott Ré­ giók Bizottsága.

Európa fejlett országai közül először Németországban, az es évektől mutatkozott természetes fogyás. Ebben a sávban, az Alpokat is keresztező közlekedési útvonalon bonyolódott le a kontinens belső kereskedelmi forgalmának leg­ nagyobb hányada, és itt helyezkedett el a nagyvárosok többsége is; a későbbiekben e zóná­ ban bontakozott ki az ipari forradalom, s így a kapitalista korszak kulcsövezetévé vált Braudel, F.

Ehhez az újkori történelemben mindig is vezető szerepet játszó zónához nyugat és kelet felől több száz kilométer széles, a csúcstechnológia és a kutatás-fejlesztés szá­ mos központjának otthont adó holdudvar csatlakozik.

De a történelem - legalább átmeneti­ leg - mintha épp ellenkező irányba fordult volna: az I. Nem véletlen, hogy a Coudenhove-Kalergi által kezdeményezett Páneurópa-mozgalom ban éppen Bécsben bontott zászlót.

A parlament képviselőit óta ötéves ciklusokra közvetlenül vá­ lasztják a tagállamok polgárai, ami emelte az eleinte igen szűk hatáskörű in­ tézmény tekintélyét.

Európa magterülete és fejlődési tengelyei; térszerkezeti modell Dicken, P. Ez a zóna már régen is vezető szerepet játszott, több történész e térségre mint a közép­ kori Európa gazdasági terének gerincére tekint.

Az EP tagjai nem nemzeti szekciókat alkotnak, hanem európai szinten szerveződő politi­ kai csoportokba tömörülnek.

Az integráció kiterjesztése és elmélyítése A fejlett európai államok egyik - Nagy-Britannia által vezetett - csoportja sokáig idegenke­ dett a szorosabb integrációtól, ezért ban életre hívta az Európai Szabadkereskedelmi Társulást EFTA.

A népesség növekedése Ha a kontinenst felszabdaló politikai határoktól eltekintünk, és Európa népessé­ gét a maga egészében vizsgáljuk, akkor azt látjuk: földrészünk a XXI.

Ez az arány feleakkora sincs, mint volt a XX. Európa és a világ népességének növekedése millió fő Forrás: Berentsen, W. A Ró­ mai Birodalom bukása és a nagy népvándorlások viharai a középkor hajnalán az ókori csúcsérték felére apasztották kontinensünk lélekszámát. A késő középkori városfejlődés legjellemzőbb példáit Észak-Itáliában és Né­ metalföldön találjuk meg; az utóbbi térség folyton szélesedő, országhatárokon átnyúló kapcsolatrendszerével már az Európa-központú világgazdaság csíráit hordozta magában.

A hidegháború örökségeként hiányos viszont a kelet-nyugati forgalom infrastruk­ túrája, s Európa keleti felének út- és vasúthálózata egyébként is elmarad a kor követelményeitől. A nagy horderejű politikai döntéseket ez a legmagasabb rangú testület - az ún.

Hasonlóképpen liberalizálják az energetika, a fuvarozás és a távközlés uniós piacát is; ez a folyamat azonban egyes területeken a XXL század elejére is áthúzódott, és teljesen nem zárult le. A szarvasmarha-tenyésztés fő bázisa az óceáni éghaj­ lati tartományban és az Alpok térségében van, ahol a művelhető terület nagy szá­ zaléka értékes rét, és ahol a szántóföldi termelésen belül igen magas a lédús takar­ mányok aránya.

Ezzel az Európai Unió a XX. Az új tagállamok szerényebb népességszá­ muk és magas gazdasági fejlettségük miatt nem idéztek elő komolyabb változáso­ kat az Unió rendszerében.

Erre nem volt a szerzőnek Prostituáltak craigavon terület, mivel magyar nyelven készült el az értekezés illetve alkotás.

A hatékonyság, az egy mezőgazdasági keresőre jutó termelési érték Európa egyes térségei között szeres eltérést mutat. A hazai cégekkel azonos nemzeti elbánás elvét az állami meg­ rendelésekre is kiterjesztették.

A gyenge minőségű - szarvasmarhatartásra már nem alkalmas - rét-legelőket mind az óceáni, mind pedig a mediterrán Európában juhtenyésztéssel hasznosít­ ják. Természetesen az országokon belüli finomabb eltérések valósághű bemutatását ez az erősen generalizált, modellszerű ábrázolás nem teszi lehetővé.

Még bonyolultabb helyzetben van a társa­ dalomföldrajz, hiszen a kontinens államalakulatai keleten évszázadok óta átnyúl­ nak a szomszédos Ázsiába anélkül, hogy a földrész természeti határainál bármi lé­ nyeges társadalmi-gazdasági vagy kulturális változás mutatkozna.

A skót és közép-angliai, dél-walesi iparvidékek, az Észak-Franciaország és Dél-Belgium határvidékén húzódó Sambre-Meuse körzet, a francia-német határ menti Saar-Moselle vidék, a hatalmas Ruhr-komplexum, a szász és cseh ipari gó­ cok, Szilézia és a Donyec-medence - megroppanva ugyan, ám a reindusztrializáció keretében megújult, korszerűbb ágazati struktúrával - jelenleg is Európa legfon­ tosabb ipari tengelyének meghatározó elemei.

Az övezetes rendet kissé torzító, magasabb szin­ tű termelést mutató kelet-közép-európai és délkelet-európai sáv a szovjet felvevőpiac hatását tükrözte. Az Európai Unióhoz való csatlakozás és a demokratikusabb álla­ mi berendezkedés előmozdíthatja az önkormányzati hatáskörök bővítését a köz­ ponti hatalom rovására.

A túlhaladott nemzetállami elvek lassú feladásával párhuzamosan erősödik a regionalizmus, amely a régi határoktól független, sőt azokat olykor keresztező történelmi, et­ nikai vagy vallási alapú identitástudatban gyökerezik, és újfajta területi együtt­ működési formákhoz vezet.

Miközben Nyugat-Európa a világgazdaság vezető pólusává, a gazdasági-társadalmi haladás centrumává vált, Európa keleti fele elerőtlenedett, függő peremterületté alakult, ahol valamennyi meghatározó gazdasági-társadalmi folyamat jelentős történelmi késéssel és többé-kevésbé eltérő úton, nagy vargabetűkkel ment végbe.

Lényegében ennek tükrében követhető terü­ leti elhelyezkedésének sémája is.

Elk garden wv feleség cserélő

A fejlett európai országokban azonban tanúi vagyunk annak is, hogy a központi városok a lakásállomány felújításával, a közlekedés fejlesztésével, a túlzsúfoltság csökkentésével, a hatékony környezetvédelmi rendszabályokkal sok helyütt úrrá lesznek a hanyatláson, és képesek megtartani vagy letelepülésre csábítani az urbá­ nus életformához vonzódó tehetős, fiatal értelmiségi rétegeket dzsentrifikáció ; ez a folyamat együtt jár egy rendezettebb városszerkezet kialakításé val-kialakulá- sával 3.

A Balkán és az Al­ pok területén a dinári típussal keveredtek. Ezek a kérdések az európai földrajztudomány kételyeinek láttán a kvantitatív módszereket mindenek fölött kedvelő amerikai geográfusokban merül­ tek fel.

A délről és keletről érkező népcsoportok számá­ ra Európa egyetlen hatalmas olvasztókemencévé vált, amelyből öt nagyobb, elkülöníthető embertani típus került ki: aj az alacsony termetű, hosszúkás arcú, sötét szem- és hajszínű mediterrán típus valószínűleg legkorábban, délről érkezett a Földközi-tenger nyugati partvidé­ kére.

Végül - nem annyira az elért eredményeket, mint inkább a folya­ mat irányát, a távlati célokat hangsúlyozva - az ban hatályba lépett Maast­ richt!

Közü­ lük az alábbiakat érdemes kiemelni: a A tagállamok közötti szabad áruforgalmat a vámok és a mennyiségi korláto­ zások felszámolása után is fékezték az eltérő szabványok, műszaki előírások, egészségügyi és biztonsági szabályok, amelyek gyakran a nemzeti piacvéde­ lem burkolt eszközei voltak.

Egyetlen telephely látja el az Minden termelőegység többféle Mindegyik termelőegység csak adott termékkel a világpiac terméketgyárt a nemzeti piacra, egyféle terméket állít elő, és azt különböző részeit. Mindez aligha magyarázható mással, mint a szocia­ lista rendszer terhes örökségével, az egészségügy nehéz helyzetével, valamint a súlyos civilizációs és környezeti ártalmakkal.

Tagjai regionális kormányzatok vezetői, városok polgármeste­ rei közül kerülnek ki. Cannes közelében Sophia Antipolis és Grenoble mellett Meylan hivatottak a kutatás-fejlesztés jövőbe mutató céljai­ nak szolgálatára.

Ezen a sávon belül jelölhető ki a szőlőtermelés északi határa is. Bizánc bukásával ez a megkülönböztetés értel­ mét vesztette, és a kiváló reneszánsz tudós, Enea Silvio Piccolomini - aki II.

Machiavelli műveiben még tisztább for­ mában jelent meg az a korszerű gondolat, amely a földrészen élő népek közös történelmét, kultúráját és politikai érdekközösségét tette Európa fogalmának alapjává.

Pusztán történettudományi alapon e térség egyik fele Nyugat-Európához számítható, másik fele pedig. A számításokat Feltűnő még az Európai Unió agrártámogatását élvező ál­ lamok fokozott előretörése és a háború sújtotta balkáni államok leszakadása is 7.

Az Európai Unió intézményrendszere Az EK hat fejlett, egymáshoz földrajzilag is közel fekvő alapító tagja az közötti időszakban - kedvező világgazdasági feltételek közepette - sikeresen ha­ ladt az integráció kiépítésének útján.

Az újabb gyarapo­ dás hosszú periódusának a XIV. Az elnéptelenedett városok és falvak gyászos képet mutattak; ugyanakkor a munkaerőhiány miatt megemelkedett bérek és a földbőség által le­ nyomott élelmiszerárak már a következő növekedési szakasz feltételeit érlelték meg.

Az európai ipar elhelyezkedésében - az ipari forradalom kezdetétől az es évekig - a legfontosabb szerep a szén- és vasérc-előfordulásoknak jutott.

Egyesek mint fővárosok fokozatosan bővülő munkaerő- és fogyasztópiacukkal, nagy innovációs képessé­ gükkel, a szellemi erőforrások koncentrációjával vonzottak főleg különböző fo­.

Európa agrárpiaca telítődött, a piacgazdaság zavartalan érvényesülését protekcionista törekvések gátolják. Itt van a burgonyatermelés legfontosabb színtere. Az EP feladata emellett az EU központi szerveinek ellenőrzése. A kezdetben hat országot tömörítő európai integráció fokozatosan bővült: ban Nagy-Britannia, Írország és Dánia, ben Görögország, ban Spanyolország és Portugália csatlakozására került sor.

Utóbbi két ország, valamint - a hivatalos megállapodá­ sok alapján - Liechtenstein és Svájc állampolgárai az uniós állampolgárokéval megegyező bánásmódban részesülnek az integráció területén. Európa vallási térképén lényegében három nagy felekezet, illetve felekezeti család osztozik.

A vallási alapon húzódó határok - némi egyszerűsítéssel - a kontinenst megosztó társa­ dalmi-gazdasági fejlettség különbségeit is visszatükrözik. Az összlakosságon belül egyre számottevőbb á felekezeten kívüliek aránya kb. Szerepének fontosságát, egyszer­ smind azonban sokat bírált bürokratikus szervezetét jelzi, hogy közel 24 főnyi hivatali apparátust foglalkoztat.

A legszegényebb és a leggazdagabb európai országok értékei között óriási a különbség: ez még akkor is jelentős marad, ha a GDP-értékeket hivatalos devizaárfolyam helyett az életszínvonal szempontjából mértékadó vásárlóerő­ paritáson számítjuk át.

A Pannon-alföld déli részének, akárcsak Bulgária és Görögország egyes vidékeinek a tö- rökdúlás utáni betelepítése szabályos sakktábla alaprajzú falvak építésével járt. Más - ugyancsak nemzetközi jelentőségű - funk. Görögország, Dánia, Finnország, Hol­ landia, Írország középszintű igazgatási egységei szoros központi irányítás alatt állnak, ami működésük törvényi kereteit és a pénzügyi források elosztá­ sát is meghatározza.

A városfejlődés szakaszai Európát az urbanizáció igen magas foka jellemzi: a XXI.

Az európai városodás több évezredes múltra tekint vissza, és maradandó építészeti emlékei szervesen hozzátartoznak földrészünk kulturális örökségéhez.

Az as évek folyamán nagy lépéseket tettek a négy alapszabágnak az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgá­ sának megvalósítása felé.

Kínai egészségügyi masszázs brossard

A fő cél a földrész belső kohéziójának erősítése, a nehezen megkö­ zelíthető és ezért hátrányos helyzetű peremvidékek felzárkóztatása; lehetséges azonban, hogy a kiépülő hálózat fő haszonélvezői a közlekedési korridorok men­ tén sűrűsödő csomópontok, végső soron pedig a már meglévő centrumtérségek lesznek Erdősi F.

Európa regionális tagolódása Európa történelmi múltjából következően sokféle ellentmondással szabdalt kon­ tinens. Jordan az európai társadalom 11 jellegzetes ismérvét emelte ki, és ezekhez - elég önkényesen - bizonyos számszerű határértékeket rendelt.

Ugyanitt működik az Európai Unió statisztikai hivatala Eurostat is. A távolsági személyforgalomban növekvő szerephez jutottak a légikikötőit, amelyek a környező régiók fejlesztését is nagyban előmozdítják.

Később a brit kivonulás féltett lehetséges hatása volt Prostituáltak craigavon terület Balkanizáció Észak-Írországban.

Alapelvként fogadták el, hogy ha az egyik tagállam valamely termék forgalmazását engedélyezi, akkor az a termék az EU egész területén piacra vihető.

Franciaországban vagy a skandináv orszá­ gokban viszont most az európai átlagnál több gyermeket vállalnak a családok, ho­ lott néhány évtizede még épp fordított volt a helyzet.

Az európai civilizáció hatásai a világ különböző részein Jordan, T. A földrészt észak-déli irányban keresztülszelő legélesebb, ha­ talmi erőszakkal bevésett határvonal, amely a XX.

A társadalomföldrajzi ismérvek alapján meghatározható Európa határai időről időre változtak, és sehol sem élesek; földrészünk karakterisztikus jellemvonásai fi­ noman, fokozatosan halványodnak, amint a kontinens magterületétől távolo­ dunk.

A demográfiai átmenet elhúzódásában nagy sze­ repe volt a tengerentúlra irányuló kivándorlásnak, amely épp a fiatalok köréből mozgatott meg jelentős tömegeket az I. Rá­ adásul a születési arányszám folyamatos csökkenése sem egyszerre következett be: Franciaországban már ban elkezdődött, majd innen még a XIX.

A demográfiai átmenet harmadik szakaszába való belépés eltérő időpont­ ja így jócskán megválvoztatta az egyes európai államok és régiók arányát az össz- népességen belül.

E vonal két oldala között az alábbi különbségekre érdemes fel­ figyelni: a Európa nyugati felében egyetlen ország sincs, ahol a születéskor várható élet­ tartam ne haladná meg a 77 évet; a volt szocialista országokban viszont ez a mutató mindenütt 77 év alatt van, sőt az európai FÁK-tagállamok lakói még a 70 éves életkor elérésére sem számíthatnak.

A Tanácsban minden ország adott számú szavazattal rendel­ kezik, amely hozzávetőlegesen népessége arányát tükrözi, noha a szavazatok elosztásának súlyozása a kisebb országoknak kedvez.

Az integráció további kibővítésére ben került sor: Ausztria, Finnország és Svédország lépett az EU tagjai sorába.

A Dalmácia déli szegletétől a balti államok és Finnország ke­ leti határáig enyhén ívelő félkör az ortodox. A különböző vércsoportok gyakoriságának vizsgálata ugyancsak azt erősíti meg, hogy kontinensünk valamennyi része a tör­ ténelem során többször ismétlődő, nagyfokú keveredés színtere volt.

A Bizottság készíti elő, dolgozza ki és terjeszti a Ta­ nács, valamint az Európai Parlament elé az integrációs folyamattal összefüg­ gő intézkedéseket, majd javaslatainak elfogadása esetén gondoskodik azok végrehajtásáról. A XXI. A demográfiai hanyatlás mértéke és időtartama nem jelezhető előre.

Ennek első lépése a vámunió megteremté­ se volt, ami a tervezettnél korábban, A tagálla­ mok egymás közötti kereskedelmében fokozatosan megszüntették a vámokat, föloldották a mennyiségi korlátozásokat, a külső országokkal szemben pedig egységes, közös vámtarifákat léptettek életbe.

A legtöbb euró­ pai ország jelenleg amúgy sem képes elegendő munkahelyet biztosítani a kereső korú lakosság számára.

Fő vonalaiban ekkor alakult ki a közösség központi in­ tézményrendszere is, amelynek szervei közül az alábbiakban csak a legfontosab­ bakat emeljük ki: a A Brüsszelben székelő Európai Bizottság röviden: Bizottság elvileg a nemze­ ti kormányoktól független testület.

Különösen vonatko­ zik ez az iparra, amely továbbra is meghatározó szerepet játszik Európa gazdasá­ gában csakúgy, mint világkereskedelmi tevékenységében.

Az altaji nyelvcsaládot a Volga vidékén élő tatárok, baskírok, csuvasok és a kon­ tinens délkeleti részén a törökök képviselik. Eu­ rópa országai között számottevő fejlettségi különbségek vannak, s ezek a foglalko­ zási szerkezetben is tükröződnek. A népmozgalmi mutatók, a foglalkozási szerkezet, a városodási tendenciák egy­ aránt jelzik: a legfontosabb választóvonal - amely a gazdasági fejlettség eltérő szintjén álló országcsoportokat különít el - az egykori szocialista tömb országait, választja el a fejlett Európától.

Itt a legmagasabb a föld értéke, nyilvánvaló tehát, hogy csak jelentős ráfordításokkal, nagy terület- és tőkeintenzitással lehet kifizetődő a termelés. Adatai az es évek elejéről származtak.

Az Európa fogalom történelmi és kulturális háttere Földrészünk lehatárolása a természeti földrajzot nehéz - csak kompromisszumok árán megoldható - feladat elé állította. Az állam és a közvetlenül alatta lévő közigazgatási szint viszonya szerint az eu­ rópai országok négy típusba sorolhatók Pap N.

Olaszország vagy Spanyolország - esetében a kö­ zépszint önkormányzatának jogosítványai szűkebbek, a központ irányító és pénzügyi elosztó funkciója erősebben érvényesül.

Ennek a fejlődése nem volt olyan töretlen és széles körű, mint az iparé, sőt esetenként a tartós stagnálás jelei mutatkoznak.

Ezzel szemben a kontinens keleti fele - amely összességében a déli peremnél fej­ lettebb volt - a szocialista rendszer zsákutcájából kijutva az as, es években Latin- Amerika szintjére esett vissza.

Társadalmi fejlődésük, polgárosodásuk lelassult vagy elakadt, korai feu­ dális berendezkedésük megmerevedett.

Vázlat Index Kategória Prostituáltak craigavon terület.

A mezőgazdaság termékszerkezetének kialakításában fontos szerepet játszik az ég­ hajlat. Sajátos vo­ nása, hogy e szerepet a történelem során felhalmozott anyagi és szellemi erőfor­ rásai birtokában nem egyetlen ország, hanem a földrész fejlett államainak együttese tölti be.

A különösen dinamikus térségekből a fontosabb közlekedési folyosók mentén terjednek tovább a fejlődést ger­ jesztő innovációk a kontinens peremei, illetve Közép-E u róna keleti része felé.

Az utóbbi vándorlási útvonal egyik ága a Kelet-európai-síkságon, másik ága pedig Kis-Ázsián keresztül haladt.

A gazdagodás a vallásosság hanyatlását vonta maga után, és a katoli­ kus egyház tradicionális vallási elvei fékezték a polgárság vagyonosodását. Szerződés az Európai Unió elnevezést honosította meg. Hogy a felívelés nem volt gyorsabb, annak oka a harmincéves háborúban kere­ sendő, amely Közép-Európa egyes részein - főként a Rajnától a Balti-tengerig nyúló sávban - és között felére-harmadára csökkentette a lakosságot, A XVIII.

Az utóbbi fél évszá­ zadban a vasút jelentősége a személy- és teherfuvarozásban egyaránt visszaszorult, kiépült viszont az autópályák és a sajátos feladatot ellátó csővezetékek átfogó rend­ szere. Az A növénytermesztés intenzitás-görbéi nem a talaj és az éghajlat által meg­ szabott természetes termékenységhez - az agroökológiai potenciálhoz - hanem a fő piactól mért távolsághoz igazodtak.

Kontinensünk keleti felében ki­ ugróan nagy különbség van a férfiak és a nők életkilátásai között; a férfiak ha­ landósági mutatói különösen rosszak, sőt számos országban még romlottak is a rendszerváltozás óta.

Az Elbától keletre berendezkedett társadalmak történelme más útra terelődött. Lakóinak értékrendjében - egy­ másra rétegződve - jelen van a klasszikus görög-római kultúra öröksége, a meg­ határozó jelentó'ségű keresztény vallás és etika, a felvilágosodás korából származó racionalizmus, a tudományos-technikai vívmányok iránti fogékonyság, az egyén szabágát és boldogulását középpontba helyező individualizmus, valamint a nemzetállami szerveződés ideája.

E tevékenysége során a Bizottság javaslatait véleményezi, illetve ezekkel kapcsolatban különböző módosító ja­ vaslatokat dolgozhat ki. Ahogy azt Max Weber elemezte munkáiban, a római katolikus - és még nagyobb mértékben a görögkeleti -- egyház kevés­ bé tudott megbirkózni a valláserkölcs és az egyre nagyobb teret hódító általános, polgári erkölcs kettősségével.

A válaszadásra Európa földrajzának egyik legkiválóbb tengerentúli kutatója. A szó földrajzi jelenté­ se eleinte a mai Trákia és Macedónia szűk területére korlátozódott, ám a Kr.

A Római Birodalom virágkorában ez az Európa-fogalom feledésbe merült, és csak a korai középkor­ ban bukkant fel ismét: a tudós sevillai Izidor püspök írásaiban az impérium nyu­ gati utódállamainak keretéül szolgált. A vallási tényezőle azonban legfeljebb kezdő lökést adhattak; a fej­ lődés meghatározó emelője, közvetítője sokkal inkább a technológia volt, amely­ nek találékony, innovatív alkalmazása révén újabban épp a fejlődésben eleinte visszamaradt régiók pl.

Európa népességének több mint fele azonban még a XIX. A mezőgazdaságra épülő preindusztriális társadalmat a falusi települések túlsúlya, valamint a kisméretű városok laza hálózata jellemezte.

Gyönyörű hölgy akar szex ma este Pensacola

Az ebből kirajzolódó kép megle­ hetősen szabálytalan elrendeződést tükröz, amelyből többé-kevésbé összefüggően Dél- Németország.

A méretgazdaságos­ ság szempontjából optimális nagysorozatú termelés és a széles körű háttéripari kooperációs kapcsolatok kibontakozásához a szűk nemzeti piacok már nem biz­ tosíthattak elegendő mozgásteret.

A terme. A halandóság csökkenése több okra vezethető vissza: las­ sanként javultak a közegészségügyi viszonyok, háttérbe szorultak a nagy járvá­ nyok, az Újvilágból származó burgonya és kukorica elterjedése változatosabbá tet­ te az étrendet, a fejlettebb közlekedés és kereskedelem pedig segítette az élelmi­ szerek jobb elosztását, a még mindig kísértő éhínség leküzdését.

Az iszlám emellett - a fokozódó bevándorlásból eredően - a fejlett európai országok nagyvárosaiban is egyre inkább teret hódít magának, ami esetenként társa­ dalmi konfliktusokhoz vezet. Az azonos nyelvet beszélő, vándorló népek egy- egy többé-kevésbé elszigetelt táj keretei között letelepedve elvesztették kapcsolatukat távo­ labbra szakadt rokonaikkal, és ezután nyelvi fejlődésük önálló úton haladt tovább; ennek első szakaszában még csak kölcsönösen érthető nyelvjárások dialektusok alakultak ki.

Másfél évszázaddal ezelőtt - némi túlzással nyugodtan állíthatjuk - gazdasá­ gi téren Európa a világot jelentette. A nyelvjárások és a külön nyelvek között nehéz határvonalat húzni; sokszor az adott nyelv használóinak véleménye bizonyul döntőnek.

Az Prostituáltak craigavon terület tulajdonban 4.

A hőmérsékleti értékek szerint Európában délről észak felé haladva négy, egymástól lényegesen eltérő vonásokkal rendelkező övezet különböztethető meg:.

A gondosan megtervezett és a tájba illesztett, pompás középületekkel ékes ókori vá­ rosok mintaképe Róma volt, amely a császárság fénykorában először lépte túl a milliós lélelc- számot.

Kiemelésre kívánkozik a közlekedés jelentősége, amely a vasútépítés kezdete óta világviszonylatban is a legsűrűbb hálózattal szőtte be Európát.

A mezőgazdaság színvonala nemcsak a területegységre vagy az egy keresőre számí­ tott termelési értékkel, hanem pl. Az agglomerációs gyűrűk ugyan még ekkor is továbbterjeszkedhet­ nek, de ez már nem ellensúlyozza a központi városok népességének fogyását.

Az integráció első szakaszának lezárulta ugyanis még nem hozta meg a négy alapszabág maradéktalan érvényesülését; ehhez további sokrétű intézkedések­ re volt szükség, amelyeket ra nagyobb részben sikerült végrehajtani.

Népek, nyelvek, államok mozaikja Európát - benépesedése kezdetétől fogva - mindig két irányból érték antropoló­ giai hatások: délről, az afrikai partok felől és keletről, az ázsiai szárazulat sztyep- jeiről. Svájc és Észak-Olaszország emelkedik ki. A tengerentúli földrészek Észak-Ameriká- val együtt sem voltak egyebek, mint az európai gyarmatosító hatalmak gazda­ ságának alárendelt tartozékai, kiszolgáltatott nyersanyagtermelői, részben pe­ dig fogyasztópiacai.

Az Európát kettészelő politikai és társadalmi vasfüggöny le­ omlása után tehát a kontinensen belüli gazdasági szakadék - legalább átmenetileg - még tovább mélyült. Európa túlnyomó részét embertani szempontból kevert alkatú népek lakják; pl. A fogyó né­ pességen belül természetesen megnő az idősek aránya az aktív keresőkhöz képest, ami komoly, bár nem megoldhatatlan társadalmi gondot jelent.

Az alapanyaggyártó és energiatermelő bázisokra az elmúlt év­ századok során rátelepedett széles skálájú feldolgozóipar azonban mindmáig kiemelkedő ipari térségekké avatja az egykori telephelyeken kifejlődött koncent­ rációkat. A német-francia megbé­ kélés jegyében alakult meg ben az Európai Szén- és Acélközösség Montánunió.

Magyarország némi­ képp eltér a posztszocialista modelltől abban, hogy itt a gyermekvállalási kedv korábban is igen alacsony volt, és a természetes fogyás már től ál­ landósult.

A népesség egyszerű utánpótlásához e mutató értékének 2,1- 2,2 körül kell lennie. Valamennyi növény hozamának számbavétele helyett elegendő lehet az öt legfonto­ sabb, széles körben elterjedt kultúra - a búza, a kukorica, az árpa, a burgonya és a. Ezt a problémát a lényeges követelményekre összpontosító közös európai szabványok kidolgozásával, valamint a nemzeti szabványok kölcsönös elismerésével oldották meg.

Európa térfelosztása csak a XX. Az eredetileg tudományos szempontok alapján készült térfelosztások némelyike olykor felkel­ tette a politikusok és publicisták figyelmét is, és széles körben ismertté válva szinte önálló életet kezdett, politikai vagy ideológiai töltést nyert, és más - nem kevésbé reális alapon nyugvó - felosztásokat háttérbe szorítva vissza is hatott a társadalom térbeli szerveződési folyamataira.

Ennek megfelelően Európa legnagyobb juhállományát a Balkán-félszigeten, illetve a Brit-szigeteken találhatjuk.

Ezek az ún. Az ipar színvonalának területi eltéréseit tükröző hatékonysági mutató, az egy ipari keresőre jutó termelési érték szeres különbsége az egyes országok ipari tevékenységének három alapvető összetevőjére utal: a munkaerő képzettségére, a technológia fejlettségére s nem utolsósorban az előállított termék piaci értékére.

Jordan tett érdekes kí­ sérletet. A nagy francia író, Victor Hugo éppúgy meggyőződéses híve volt az Európai Egyesült Államoknak, mint a liberális gondolkodó Eötvös József, aki a nemzeti vi­ szályok megszűntét remélte a határok leomlásától.

A zárt tűlevelű erdők között néhány százalékra zsugorodik a szántóföldi gazdálkodás területe. A sertéstenyésztés is Európa északnyugati országaiban koncentrálódik, mivel itt az árpa- és burgonyatermelésre, valamint a tejipar melléktermékeire támaszkod­ hat.

A városfejlődés jövőjét tehát az egyidejűleg érvényesülő, egymás­ sal ellentétes irányzatok helyről helyre, időről időre is változó dinamikája hatá­ rozza meg.

Magányos kanos lányok steelville missouri