Társkereső coney island felett 40

Társkereső coney island felett 40 Terek voltak, amelyeknek volt kiterjedésük, de keresztül láthatott rajtuk az ember, és minden tér közepén ez az arany- és ezüstszínben szikrázó fény. Demeter Sándor Lóránd. Müller Péter Sziámi: Apokalipszis itt és most Nem az a kérdés, feminista vagyok-e. Azért jöttem, hogy élvezzük a zenét és játszunk, Camilo meg a legjobb barátom, akár tetszik akár nem nektek. Végső dolgok - Egy végtelen világ Felnőtt katekézis,

  • Hajam:
  • Ash-blond
  • Az én csillagjegyem:
  • Az én csillagjegyem Halak
  • Kedvenc italom:
  • Ale
  • Hobbijaim:
  • Görkorcsolyázás

Hagyok időt magamnak megélni a pillanatot, mielőtt hátrébb húzódok, lehúzom magamról az óvszert és egészen óvatosan arrébb rakom, lejjebb csusszanok.

Erre rá kell keresnem, amint lesz szabad öt percem és nem bukok le, nem szokása ilyeneket inni. Szívem szerint én nem használnék óvszert, de tőle megkövetelem mert sokkal több partnere volt és van, mint nekem. Mielőtt elmenne, elhúzódok tőle és ugyanazon az útvonalon haladok vissza ajkaihoz, ágyékomat övéhez érintem és hozzá dörzsölöm magamat, homlokomat övének döntöm úgy nyögök ajkai közé.

Útközben véletlenül felrúgom a táskámat, hallom ahogyan felborulnak a gyógyszerek benne, zötykölődnek de talán lenyomtam eléggé a tetejét ahhoz, hogy ne ömöljenek ki a tégelyből. Szeretem kínozni az alattam fekvőket azzal, hogy a helyzethez képest lassabban végzem a dolgom, ezzel fokozom az izgalmakat.

Mikor leszáll rólam lehunyt pilláimat felnyitom és a vetkőzést nézem. Neith máshogy viselkedett, és valami oka kell, hogy legyen.

Társkereső coney island felett 40 elnyomhatjuk az utálatainkat vagy menjek haza?

Tényleg olyan csoda akkor, hogy néha nekem is meg kell ebből a helyzetből lépnem és olyanokkal tölteni az időmet, akiket nem vesz ez körül?

Mikor egy órával később lejövök a hátam csupa víz, felsőt kéne cserélnem de akkor le kéne vetkőznöm és látnák a tapaszt a kezemen azt pedig nem akarom, így csak a törölközővel törlöm át a hajamat, a tarkómat majd elsüllyesztem.

Neki is töltök ki egy pohárral. Ahogyan a próba is, és olyan perces nógatás után a nő már a nyakamban van és bocsánatot kér, utána bemegy. Kezembe veszem a telefont és hosszan nyomom, míg ki nem kapcsol, nincs most ehhez kedvem és biztos igaz, hogy nem fogok most Arnauddal telefonálgatni.

Egyáltalán felfogod, hogy mi a faszt csinálsz? Mint minden egyes alkalommal, mikor egy ideig nem találkozunk. De elhiszem, hogy a szegény anyai szívének rosszul eshet a látvány, hogy már a harmadik alkalommal jövök és még mindig nem kísér el senki. De előtte… - megállok egy másodpercre és ha ő is így tesz akkor apró csókot lehelek ajkaira, hálám jeléül amiért kibírta ezt az egész hercehurcát a többiekkel.

Néha előfordul, hogy egy-egy rosszabb napomon felhívom és átugrik hozzám a lakásba ahol beszélgetünk különböző dolgokról, elsírom bánatomat majd nálam alszik aztán minden megy tovább. Szép volt, jó volt, egy alkalom nem alkalom, meg sem történt. Akkoriban még sokkal kevesebbet veszekedtünk; ezért nem tartom továbbra sem jó ötletek, hogy együtt legyünk.

Sok mindent mondhatok Camre a bogarastól kezdve a flúgoson át de egy biztos, hogy nála jobb személyt számomra keresve se találnék, ezért sem értem miért áll ennyire ellen a sorsunknak. Az, hogy hozzám szól, jó jel, fogalmam nem volt róla, hogy hogyan fog ezután a kis vallomás után viselkedni, amire még választ sem adtam.

Utána mehet a következő menet. Nem szabad felhúznom magam, így előveszem a cigipapíromat és a tölteléket hozzá, a fűszeresebből is teszek bele, hadd üssem ki magam ma estére.

Párszor beszéltünk a bál óta, de jelenleg eszemben sem volt folytatni a dolgot. Élvezem, hogy ennyire közel vagyok Neithez, hiányzott.

Talán nem engem, de őt sem. Közelebb csúszok a kanapén, a széléhez húzom a táskát, folyton hátrapillantgatok a vállam felett, miközben kicipzározom.

Átengedem teljesen magamat a közelségének, hogy itt van és velem van, nem gondol másra és nem is akar mást. Lezárom a telefont és tekintetem a képernyőről Neith táskájára emelem, egyből elönt az adrenalin.

De nem mondom el. Csak ne menjen el. Vele valamiért mégis belekavarodok, vagy én kezdem, pedig nem rám vall.

Alig bírom ki azt a pár lépést, folytatni akarom, szünetek nélkül, még ha muszáj is az a fél perc.

Tudod, hogy ennek mi lesz a vége? Barátok vagy sem, semmi joguk nincs a torkomnak ugrani.

Érzem, ahogyan az izmaim megadják magukat és nem tudnak megfeszülten állni, figyelni az események kimenetelét ezért elernyednek, testtartásom immáron nem magabiztosságtól vagy állhatatottságtól átitatott, hanem fáradt, görnyedté válik.

Én is csak Őt akarom. Olyan nézőközönség alatt, aminek én is tagja vagyok.

Annyira nem vagyok otthon a hazugságok terén, hogy a nagyapám jött egyedül kifogásnak a számra, pedig ő most olyan messze van innen, ahogyan emberileg lehetséges. Itt ülök még két és fél órát majd szélsebesen átutaztatom magamat Emily házához, ahol próbálni fogunk.

Még őszintének is tűnik, elintézem egy nem történt semmivel és egy mosollyal, Dylanra futólag nézek csak, szívem szerint megfojtanám egy tenyérnyi vízben.

Hogyan teremtheted meg életedben valóban azokat a tapasztalatokat, amikre igazán a szíved mélyén Társkereső coney island felett 40

Csókot követelek, oldalát simogatom bal, leragasztott kezemmel, jobbom segítségével pedig megszabadulok a védekezéstől. Elvileg egy két hét és megjön, ha minden jól megy. Vigyorogva követem a szobájába, szabad kezemmel megsimítom a hátát, fenekére markolok. Jobb kezemmel a hajába túrok és jobban rányomom fejét.

Mi van, ha az tovább fokozná ezt az egészet? De legalább hamar eltelik az idő, már csak azt veszem észre, hogy Ida jön és szép lassan ráz miközben a mellette lévő kocsin csokipuding vár. Az elkövetkező pillanatok mindegyike annyira kellett már, annyira hiányzott és annyira jólesik, hogy hirtelen nem is értem, miért töltöttem ennyi időt távol tőle.

Mikor Camilo visszaül mellém és megfogja a kezemet akkor próbálom minél több ideig nézni az összekulcsolt ujjainkat. Ja… tényleg, a múlthéten. A gondolataim újabb száguldásba kezdenek, vajon miatta volt másnapos Neith és azért éreztem, hogy erről hazudik, mert mást titkolt?

Azt mondja családcentrikus de rengetegszer választotta a bort és a szőlőt, a különböző borászatokat és azok működtetőit az én rovásomra.

Nem tudom, hogyan hozhatnám fel ezt a gyógyszer és hazugság témát anélkül, hogy megint összevesznénk, magamba kiindulva sarokba szorítva érzi majd magát, és olyankor a legjobb védekezés a támadás.

A feltámadott féltékenység egyszeriben alszik ki bennem, ahogyan megérzem Camilo ajkait enyémen.

Társkereső coney island felett 40

Én legalábbis ezt tenném, és vannak dolgok, amikben igencsak hasonlítunk. Ugyan már. Reménykedek benne, hogy le tudom vezetni a bennem felgyülemlett feszültséget, mert különben üvölteni fogok; abban is, hogy nem rak ki éjszakára valami idióta indokkal, mert én bizony itt akarok aludni és körbeszaglászni a lakásban.

Senki nem szokott miattam aggódni. Mindig próbálok jót cselekedni, megkímélni az embereket az igazi fájdalomtól és erre ezt kapom? A következő hetekben megnövelik az adagomat és a koktél összetevőit, hogy nagyobb eredményt érjünk el.

A többiek általánosságban hidegen hagynak, inkább Neith társasága, mint az enyém, de miatta meg szoktam erőltetni magam egy kevés small talkra. Nem csak, hogy nem akartam de az összes porcikám azon volt, hogy túléljem a mai napot is.

New Yorkban sokkal jobb egy über hátuljában ülni és a telefont nyomkodni, míg a sofőr idegesíti magát a forgalmon. Térdétől simítom felfelé a lábát, benyúlok a rövidnadrágja alá, combja belső felén siklik felfele a tenyerem és végre elnémulnak a gondolataim és semmi más nincs a fejemben, csak az, mennyire imádok hozzáérni, mennyire izgat és mennyire kibaszottul imádom a testét.

Angel or Devil? Most komolyan az orrom alatt kezdett ki vele? Bekapcsolódok a beszélgetésbe és valami idióta poénon nevetünk amikor megérkezik Camilo is közénk, mosolyom nagyobb lesz és intek neki egyet, hogy jöjjön mellém de tudja ezt magától is. Már az izgalommal hozott, mikor meghoztam a döntést az este alakulásáról, Kenneth csókjai és érintése nyomán pedig úgy érzem, az összes vér az agyamból lefelé áramlik.

A hűtőben a whisky legalul van, étel is található benne meg néhány rózsaszín lötyi amit meg kell innom reggelente, mielőtt kimennék viszont lecsekkolom a srácot és észreveszem, hogy rengeteg képét lájkolta be.

Azért jöttem, hogy élvezzük a zenét és játszunk, Camilo meg a legjobb barátom, akár tetszik akár nem nektek.

Igen, veszélyesebb de rohadtul van pénzem arra, hogy sterilen csináljam. Majdnem kicsúszik a számon, hogy észrevettem, hogy nem szokott mindent elmondani, de úgy döntök, az a következő veszekedésünk témája lesz.

Emily kiviharzik a garázsból, Dylan követi, de nem megyek utánuk. Egy kezemen meg tudnám számolni, hányszor hazudtunk egymásnak, legalább is azt, amikor kiderült, márpedig mindig kiderült.

Ajánlott tartalom mind álarcot viselünk ranggal rendelkezem. Enyhe bűntudat fog el, hiszen valószínűleg nem fordult volna ez a próba gimnazista drámába, ha én nem vagyok itt, de egyből elsöpröm az érzést. Annak pedig még jobban örülni fog a papa, ha pénteken megcsörgetem, hogy érzi magát és milyen volt látni a kis unokáját tegnap este.

Még pár ilyen és akkora lesz a nyomás, hogy felrobban az egész a picsába. Elmosolyodom, ő addig kiszedi a dolgokat a karomból, lefertőtleníti ad rá kötést meg valami gyógyszert, ami enyhíti a mai adag mellékhatásait és megkapom az édességemet.

Szeretek mosolyogni az ilyen helyzetekben, az általában még jobban felhúzza a másikat, és én azt szeretném, hogy ők jobban kikeljenek magukból, mint én. Figyelem a mozdulatait, ahogyan ingerülten nyomja a gombokat és némítja el mára a telefonját. Van még dolgom előtte, elküldöm a címet de mindenképp megyek.

Majdnem megállok, hogy visszaadjam a baráti kis paskolást Dylan arcának, de sikerül kontrollálnom magam.

Az éjjeli szekrényemben óvszer is van. Szeretnék mondani még valamit vagy előjönni az igazsággal, de már nyakig úszok a kakiban ahhoz, hogy kitálaljak így nincs más lehetőség csak megyek tovább a lavinával és megeszem azt, amit főztem.

Majd egy hosszat aludni mielőtt holnap kurva szarul leszek. Nem vagyok leülős hangulatomban. Úgy érzem magam, mint aki nem is ebben a világban van, hanem valahol sokkal jobb helyen, ahol az ilyen jó dolgok történnek, lebegek.

Igen, az lesz a legjobb, ha lemondom. Míg ő öltözködik, kiveszem magamnak a whiskyt, Sherlock Holmesként pásztázom át a polcokat, a homlokom ráncolom a rágógumi színű löttyökre, elraktározom az agyamba.

Mikor ez megtörténik lágy csókokat nyomok kezére, és várom, hogy rendbe szedje magát. Úgy viselkedek mintha minden a legnagyobb rendben lenne, mintha sem a szeretlek szó és a betegségem sem lebegne a levegőben.

Nem a Beatles vagyunk vagy más, akik stúdióban énekelgetnek. Szeretnék közelebb menni hozzá, de nem fogok. Talán már le is lepleztem a kis vagy nagy titkát, amit rejteget előlem múlt csütörtök óta?

Elég volt megtapasztalni, milyen érzés szembesülni azzal, hogy egyáltalán másokkal is találkozgat és lefekszik, valamint azt, mennyire megijeszt a tény, hogy esetleg talál valakit, aki tényleg összejön vele, bár ezt az utóbbit magamnak is nehezen ismertem be.

Igyekszek nem túlzott figyelmet szentelni neki, mély levegő, be a jót, ki a rosszat, vagy mit szokás mondani. Nem akarlak soha többé látni. Hamar sikerül elsimítanom a dolgokat a kintlévőkkel, tudom, hogy még sokáig bennük lesz az ellenérzés és emiatt ridegen fognak nézni a legjobb barátomra, de nekem az is elég, ha nem veszekednek.

Egy kibaszott nyugodt napunk lehetne, de nem, mert Dylannek ugatnia kellett. Hogy tetszett? Le se veszem a tekintetem a kedvenc gitárosomról, valami valóban nem stimmel vele, de nem tudom eldönteni, mi lehet. Minden percet értékessé akarok tenni, ezért csinálom a dolgokat úgy, ahogyan tudom, hogy szereti az egész szobát betöltő hangok pedig arra adnak következtetést, hogy teljes testében élvezi.

Felmegy bennem a pompa. Lefagyok, nem arra számítottam, hogy majd narancssárga műanyagdobozkákat találok majd tablettákkal benne, meg egy félbe hajtott papírt. Szóval… elnyomhatjuk az utálatainkat vagy menjek haza?

Míg bírok magammal, húzom a dolgot, aztán fordítok a helyzetünkön, újból megcsókolom, végre belé hatolok. Megtartom a pár méter távolságot, meg leszek az neki akire szüksége van az adott pillanatban de el kell engednem a vágyamat, a reményemet arról, hogy egyszer lehet valami más is.

Camilora nézek. Azt hittem ma már megvoltak a veszekedés adagunk, hogy most már csak élvezzük egymás társaságát, eszünk egy keveset talán még videójátékot is játszunk aztán újból egymásnak esünk.

Mélyet sóhajtok, majd visszaülök a helyemre és várom, hogy a többiek eldöntsék mit szeretnének.

Tudom, hogy nem olyan mint egy szerelmi vallomás, de tőle már ez is elég. Rá koncentrálok teljes egészében. Ahogyan megérzem forró ajkait a férfiasságomon kiengedek egy mélyről feltörő nyögést, fejemet hátra döntöm és átadom magamat az élvezeteknek.

Felhúzott szemöldökkel nézek rá amikor eldobja a mobilját. Köpni nyelni nem tudok, ahogyan felkel és újabb adagot tölt ki magának. Nekik kell lenyugodniuk. Bármennyire is idilli ez a mostani pillanat, ahogyan egymás karjaiban pihegünk a szex után, ahogyan simogatjuk egymás meztelen testét és nem foglalkozunk a körülöttünk rohanó csúnya világgal sikerül mindent egy másodperc alatt elrontanom.

Szeretnék mondani valamit, de úgy érzem, semmi erőm tovább vitázni, ha Kenneth így áll az életéhez; pontosan ezért vonakodtam az első alkalommal, mikor felhozta, hogy nekünk együtt kellene lennünk, és pontosan ezért nem mondtam ki azt a bizonyos szót az előbb a hálóban.

Megdöntöm nyakamat, hogy jobban férjen hozzám, majd ajkait falom bőszen és érzem, ahogyan kezei vándorolnak testemen.

Camilo válasza után nekikezdünk néhány dal eljátszásában, van közöttük saját de most többnyire 5 second of summerst nyomunk, mert mindnyájan rájuk vagyunk állva.

Megosztom veled, ha elviszel este vacsorázni. Szerettem volna már a próbájuk előtt találkozni vele, mikor kinyomta a videóhívásom és egészen fura volt a telefonba, újból összeszorult a gyomrom, úgy éreztem, megint hazudik. Én sem kedvelem különösebben, természetesen mindig tisztelettudóan és kedvesen állok hozzá mikor összehoz minket a sors.

Pozitívumok: Már-már nevetséges féltékenységi rohamot kaptam Kenneth miatt az elmúlt héten kétszer; Imádok vele szexelni; Kiskorom óta ismerem; Az előbb közölte velem, hogy szeret, és valami azt súgja, nem barátilag értette; Boldogabbá tesz, mint akárki az életemben.

A szobám irányába pillantok és hirtelen nem tudom, hogy most szóljak-e vagy nem vagy nem éhes már.

Nagyokat pislogok az irányába, hátha kapok valamiféle reakciót de amikor érzem a helyzet kínosságát szerencsémre megment a csengő.

Amint az utolsó gombot is kigombolta, leveszem az inget és a kanapé másik felére dobom, mellkasomra húzom a kezét, érezni akarom az ujjait a bőrömön, mindenütt. Valami nem klappol. Elvileg Mexikóból jön és anya megkért, hogy én vegyem át ne Matilda. Az idillt a hülye tapasz rontja el, mikor érzem kezét lesimítani enyémen kezd visszatérni minden, ahogyan pedig eléri egyből felszalad a pulzusom és valami hazugságon töröm a fejem.

A legegyszerűbb lenne azt mondani, hogy én is téged, egy részem szeretné kimondani, de minden alkalommal, amikor megpróbálnám, olyan, mintha elvágták volna a hangszálaimat.

Közben bekapok egy kikészített sushit, bár érzem nem fogunk ma már nagyon enni. De kit érdekel? Utána egy ideig nem, kaptam apámtól egy utazást Európába és oda megyünk jövőhéten a családdal.

Szorosan fogom a csípőjét és mozgatom, hogy nekem megfelelő tempóban olvadjunk össze. A többiek mások, ők pontosan annyira jók, hogy kiengedjem a feszkót és kész, de ha erőlködök, sem tudnék olyant mondani, akivel a szex felért arra a szintre, mint vele. Így ahogyan belépek mindent a megszokott módon csinálok, lepacsizok a srácokkal, Emilynek adok egy barackot a fejére és elfoglalom a kanapén a saját helyemet.

Megállítom a kezem és lepillantok rá, majd kérdőn vissza Kenneth szemébe. Neki sokkal könnyebben megy a bocsánatkérés, mint nekem, én biztosan nem tettem volna meg a helyében.

Sokkal rosszabb. Végre semmi más nincs a fejemben a jelen pillanaton kívül, már szinte el is felejtettem, mit vált ki belőlem ő, mennyire vágyok rá akárhány alkalom után is és milyen könnyen tudna percek alatt a felhők fölé repíteni.

Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban. Ezért még pokolra kerülök, ha eddig nem oda akartak volna száműzni halálom után. Dylan Camilo is bármikor elvinne vacsorázni, de gondoltam árúba bocsájtom magamat. Most komolyan képes volt ezt mondani? Ezután összeszedem a cuccomat, jó pofizok velük és kimegyek az utcára ahol már vár rám egy uber.

Régen nem érdekelt, hogy ha valaki meglát meztelenül, sőt a legjobb barátom előtt rendszeresen meztelenkedtem vagy öltöztem át, most mégis elvonulok. Amikor nekiáll ecsetelni, honnan érezte az indíttatást, lefagyok, leállok a kis monológommal, leengedem a karom és csak nézek rá, nem hiszem el, amit hallok és valami egészen furcsa érzés formálódik a gyomromban.

A drogozás nem olyan rossz az igazsághoz képest, nem? Valamibe bele kell halnom, nem igaz? Elfáradtam, baromira. Bepattanok, elmondom a címet és már hasítunk is, így majdnem időben érkezem meg hozzájuk.

Nem bírom sokáig, sokkal hamarabb elmegyek de ez azért van mert már rendesen kivagyok. De ma este az övé vagyok, minden porcikám irányába rúg és most az egész betegséges dolgom nem fog bekavarni.

Egy ilyen 40 perces zenélés után mozdulok le először a színpadról. Ilyen az élet. Ajánlott tartalom. Forrnak a dühtől, Emily már szép szavakat is elkezdett használni nem tetszését kifejezve.

Egy Társkereső coney island felett 40 nő azt mondta erről: Élményem előtt mint a legtöbb ember nem különösebben voltam magammal megelégedve.

Beszélni akar velem, fontos elvileg. Még ha én is generálom az egészet itt. Nincs kedvem tovább nézni Dylan képét, de nem vagyok hajlandó elmenni, ha nekem itt kell maradnom, akkor neki is néznie kell a pofámat, amit egyértelműen nem szívlel.

Mobil szürkék swingerek

Kicsit megcsúszok, hála a new yorki közlekedésnek és apámnak, akinek mindenképpen most kellett elmondania pár felesleges dolgot a telefonba, így nem tudtam rendesen készülődni. De nem ellenkezek, aprón bólintok kérdéseire és látom a szemében ahogyan aggódik miattam, ez pedig nevetésre késztet. Szerintem ezért nem osztottam még meg vele a betegségemet, mert úgy is tudom, hogy nem érdekelné annyira, hogy otthagyjon mindent de azért foglalkozna velem és számon kérne minden egyes alkalommal.

Nagyot nyelek, elhúzom a fejemet, hogy újból levegőt kapjak mikor megérzem kezeit a felsőm alatt újból megtámadom ajkait, nyelvemet áttolom hozzá és lágy táncba hívogatom sajátját.

Kérdezi egy gúnyos kis hang, a belső monológom, a legnagyobb ellenségem. Újból az öngyilkosságra terelődnek a gondolataim, összeszorul a gyomrom a gondolattól, hogy esetleg begyógyszerezné magát; lesz miről beszélgetnünk, ha kettesben leszünk.

Megrázom a fejemet, majd mielőtt bármit is mondhatnék otthagy és bemegy a többiek után. Jelenleg nem érzek semmit a szétfeszítő vágyon kivűl és azon, hogy szeretem. Perzselnek az érintései és érzem, ahogy belülről is kezdek egyre forróbbá válni. Mi az, hogy nem használt?

Megint veszekszünk egy hülyeség miatt. Tetőtől talpig akarom, hogy az enyém legyen és élvezzük egymás érintését, és ezt most úgy látszik megkapom.

Vagy azt hiszi, hogy sokkal jobban hazudik, mint ahogy valójában, vagy azt, hogy most jöttem le a falvédőről és nagyon nem tetszik.

Atya úr isten. Tessék, itt van a jel, amire vártam már hosszú, hosszú ideje, többet nyom az összes negatív dolognál a kis belső mérlegemben, és eldönti abba a bizonyos irányba, amit Kenneth is már nagyon régóta emleget.

Várakozóan nézek rá, próbálok a szemébe nézni, de nem megy. Csak akkor térek magamhoz, mikor már egyedül vagyok a szobában, elengedem a testem, mert most annyi erő sincs bennem, hogy megtartsam, tenyerembe temetem az arcom és becsukom a szemem, hátha elmenekülhetek a sötétbe.

Hát kurva jó vagy. Ilyen egyszerű minden, néha bejárok suliba is azért de annyira nem érdekel a dolog. Nem tudom, melyik része aggasztott jobban, az, hogy hazudott, vagy maga a tény, hogy nem tudtam kitalálni, mitől lehetett hányingere, bármennyire törtem a fejem.

Sírás jön, majd a rosszullét minden fázisa. Felhívni úgy sem fogja. Megvársz itt?

Conway meleg fenék

Gyorsan kattogtak a fogaskerekek a fejemben, és habár itt lett volna a tökéletes alkalom arra, hogy bevalljam végre az igazságot mégsem teszem.

Kíváncsian nézek rá, mikor megáll, a csók nyomán elmosolyodok, legalább ennyit kapok a kedves barátai elviseléséért. Én pedig próbálkozom, beszélek hozzájuk és csak beszélek.

Próbáltam pontos instrukciókat adni. Nem vele van problémám, tőle jóval előbb fogadom a kritikát, mint Dylantől, amúgy is elég egy emberrel Neith kis köréből rosszban lennem. Másfél kilóval kevesebb. Magam mellé dobom a síkosítót, míg a kotont felhúzom. Jóleső sóhaj szakad fel a mellkasomból érintése nyomán, tarkójára csúsztatom a kezem, de végül hagyom a saját tempójában ügyködni, ujjam nyakára, vállára siklanak.

Csalódottan fújtatok miután befejeződik ez a dráma, túl gyengének érzem magamat ahhoz, hogy ajtót csapkodjak vagy tányért törjek, mint ahogyan szoktam. Szépen lesimítok gerincre vonalán majd egy ügyes mozdulattal fordítok helyzetünkön, hogy Ő legyen alól én pedig felette.

Nem teszem, beleteszem ezt a horkantást is a kis üvegbe, amibe az összes kis kamujára szánt igazi reakciómat tárolom, és nehezen, de a kupakot is rácsavarom. Dylan még mindig méregetve néz, rázza a fejét.

Az elmúlt másfél hónapban leszartad, hogy mit csináltam ne most kezdj el atyáskodni felettem. Csendet akarok a fejemben, nem bírok több hazugságot mára Neith szájából, csak felejtsük el ezt az egész mait a francba és csináljuk azt, ami mindig beválik. Alsójával együtt húzom le róla a sortot, feljebb hajolok egy csókért, közben ujjaim férfiasságára tévednek, a csók után a szám is csatlakozik.

Neith combjába markolok, közelebb szorítom magamhoz, átadom magam a rám törő, egyre erőteljesebb hullámoknak és nem hagyom abba, míg a csúcsra nem jutok.

Pontosan azért vagyok ennyire heves, mert mérges vagyok rá azért, amit annyira átlátszóan művel és most így akarom levezetni rajta a dühömet. Szabad kezeimmel az ingét kezdem el szépen lassan kigombolni, tudom mennyire igényes erre.

Annyira jó újra érezni a bőre illatát, az ő illatát, magamon érezni meztelen testét, örülök, hogy nem az étterembe vezetett az utunk. Megkönnyebbülten merülök bele a csókunkba, átadom magam annak a mélyről jövő, állatias vágynak, ami elnémítja a gondolatokat és engedi, hogy az itt és mostban létezzek.

Észre sem veszem, hogy abbamarad a zene, sőt talán hozzám is szólt már Neith, az érintése zökkent csak ki az aggodalmas gondolatmenetemből.

Ahogyan megérkezünk ledobom a táskámat az ajtó mellé majd egyenesen belevetem magam a kanapéba és kaját rendelek. Ha boldoggá teszi a jelenlétem, akkor már megéri. Kellemetlenül érzem magam a kialakult szituációban és habár tudom mennyire igazuk van a banda tagoknak mégsem tudok fájdalmat okozni annak a srácnak akit asszem, hogy szeretek.

De el kell fogadnom a döntését még akkor se ha nem tetszik nekem, nem kérte ki a véleményemet ahogyan én sem a kemóról.

A szék ugyanolyan kényelmes és puha, ugyanolyan fehér és kórházi szagot áraszt magából.

Amúgy meg mit érdekel? Azt hiszem most telt be nála az a bizonyos pohár. Először kezemmel kezdem el kényeztetni, majd áttérek más használatára is.

A szívem még akkor is hevesen kalapál mikor már az autójában ülünk és hazafelé gurulunk, néha amikor a kezét megérzem akkor rásimítok sajátommal meg mosolygok, de amúgy a fejemet az ablaknak döntöm és úgy nézek kifelé. És kurvára jól esik. Most nem akarom, hogy még szarabbul érezze magát.

Kapcsolatkeresõ Demian I. Kényelmesen ül? De jó lesz a hiányoztál is. Első körben 8 hónapot állapított meg a doki de a felénél fogunk tesztet csinálni, hogy megnézzük használ e.

Lecsapom a poharat a pultra, megint megtöltöm és iszok, most már csak egy nagyobb kortyot, hagyok későbbre is. Hazudok és még többet hazudok.

Hölgy keres forró szex mezők

Riggs magánrendelõje --St. Elhessegetem, hiszen sokkal fontosabb téma töri meg a nyugodtnak ígérkező esténket. Még azt is elfelejtem, hogy a bal kezem le van ragasztva és most közszemlére teszem. Közelebb megyek hozzá, mintha a magabiztosság kiszállt volna a mozdulataimból, és úgy viselkedek, ahogyan egy legjobb barátnak viselkednie kell és illik.

A hajamba markolok, elsétálok tőle jópár lépéssel, majd vissza, aztán el megint, vissza. Úgy süllyedek vissza a székembe, mintha ezer éves öregember lennék aki elment a macskájának kaját adni és vissza. A legtökéletesebb gyerekkori barátot adom elő nekik, és még azt sem tudják rólam, hogy a saját nememhez vonzódok azt meg főleg nem, hogy a fiúk a szívem csücske, de ezzel Ő maga sincs teljesen tisztában.

Nem feltétlen hiszek abban, hogy muszáj a szülők jelenléte a boldog gyerek-és tinédzserkorhoz, a felnőtt léthez meg főleg, de azért néha szükséges. Mégis mikor magához húz, erősebben szorít és keze végig siklik a hajamban megáll bennem a levegő és a fentiekhez fohászkodok. Hirtelen már melegnek érzem a felsőmet, a nadrágom is szorít és mindenem azt kiabálja, hogy szeressem a srácot.

Mintha megfagyna a levegő úgy érzem kényelmetlenül magamat miután kimondom azt az sz betűs szót, ami nem a szex.

Agresszívan nyomja ajkait az enyémhez ez pedig egy apró nyögést hoz ki belőlem, mohón csókolok vissza miközben engedem, hogy hátra nyomjon a támlához és kivegye a cigit a kezemből.

Nála más, nála aztán akkora kupit tart, amekkorát akar, de ha én is ott laknék… furcsa lenne együtt lakni vele. Csak tudnám a módját, hogyan hozzam fel újabb veszekedés nélkül. Pedig ezt már régóta tudom, nem igaz?

Nem akar rosszat. Tudja jól, hogy a fű miatt nem szóltam; egy-két alkalommal, különleges alkalommal még a kokaint sem tettem tiltólistára, de ennyire legalja drogok, amiket úgy szurkál magába, mint valami koszos csöves? Vagy szuperképességeket hordoz ott, ahol a nap soha nem süt, vagy valami más fekete mágia áll a háttérben, mindegy is, a lényeg, hogy imádom, más, mint a többi és hihetetlenül nagyokat tudok vele élvezni.

Ha most egy videóklipben lennék akkor eső is lenne, meg minden szürke és fekete színekben pompázna. Talán sírnék is. Az engem sokkal jobb fényben fest le. Nem tudom, mitől, mit csinált, merre járt és kivel, de tudom, hogy nem csak ettől a kis összekapástól néz ki úgy, ahogy, sőt.

Várnak valami fontos csomagot. Egyedül fogom kibírni a kemót és ha úgy kell, akkor a végén feldobom a lábamat.

Zenészi karrierje magában foglalja Társkereső coney island felett 40 öt első album és 28 album felvételét a Hirdetőtábla magazin albumlistája, tizennégy platina albumoktizenöt arany albumokés kilenc Grammy-díjátadó.

Egy pillanatra lehunyom a szemem, mikor Neith is megszólal, díjazom, hogy próbálja oltani a tüzet, de inkább csak olajat önt rá. Nem kell nektek. Felhúzom lábamat és ráhelyezem államat miközben a csokimat majszolom, de nem tudok ellenállni és Cami irányába emelem.

Mégsem vagyok biztos benne, továbbra sem, hogy az a mi irányunk, és tényleg jó döntés-e. Elég a mosoly. Helyette a légkör az előbbi szeretlek szó után is tudott romlani, olyan hideg, mintha egy jégverembe lennénk és tudom, hogy megint mindent én baszok el.

Márpedig nem lépek ki a házból, ha nem készülök el tökéletesen, olyankor koszosnak, meg feltűnően rosszul öltözöttnek érzem magam, hát köszönöm, de nem. Elfelejtettem a jelszavam! Szeretem, ahogy rám néz és megcsókol, szeretem vele a szexet de még sem vagyunk együtt.

Miután lerakom előveszem a fejhallgatómat is, benyomom a kemény vagyok lejátszási listámat és eldőlök a széken. Dylan már az első perctől kezdve kiakar velem kezdeni, de nem akarok belemenni semmibe és nem volt joga beleavatkozni a dolgokba. Rajta tartom a tekintetem, közben a többiek nekiállnak összekészülni a próbáláshoz.

Újból lecsapok ajkaira miközben teljes testét simogatom különös tekintettel az érzékeny részeire, először ujjammal, majd miután megfelelőnek érzem teljes hosszammal csusszanok belé.

Meglehetősen nyugodtan viselte a dolgot, ez nem rá vall, ő szokott a leghangosabb lenni és a legjobban kiakadni, és kétlem, hogy valami jóga guruhoz jár mostanában, ahol megtalálta a belső békét és most viták és ajtócsapkodások helyett otthon meditál. Utána felállok, megfogom a kezét és behúzom a hálószobám irányába néha egy egy csókot lopva tőle.

Akkor is így reagálod le… Nem fogok leszokni róla, ezt most kijelentem. Farkasszemet nézek Emilyvel, állom a tekintetét, de semmit nem szólok neki.

Rá bízom magam, alatta fekszem kiszolgáltatottan és édes nöygések hagyják el ajkaimat, mindet az ő közelsége vált ki belőlem.

Kezdjük azzal, hogy Neith hazudott nekem. Tudnom kell. Mióta vannak emlékeim, létezett Neith és Cam, és nem vagyok hajlandó kockáztatni azt, hogy egyszer csak Kenneth, meg Camilo legyen belőle, és nélkül.

Megfojtanám a saját kupijában, ha elég ledobált szennyest összegyűjtene, csak szépen belenyomnám az arcát. A múltkori veszekedésünk óta különös késztetést érzek rá, hogy ne csak a lakáson belül érjek minél többet hozzá, valószínűleg nagyban rájátszik, hogy azt akarom, mindenki, aki csak láthatja, lássa, és meg se forduljon a fejükben, hogy esetleg szabad préda lenne.

Kinyújtóztatom az elgémberedett tagjaimat. Mikor visszaérek és a zörgő telefont hallom megjelenik bennem a zöld szemű kis szörnyeteg, szeretnék rákérdezni de ma már volt minden, most már csak enni, inni, egy jó cigit elszívni és szeretkezni szeretnék.

Egyébként sincs sok jogom féltékenykedni, de nagyon jól tudják, hogy tulajdonképpen néha majdnem együtt vagyunk, nem csak a haverja vagyok. Magamhoz húzom és mindkét karom köré fonom, finoman szorítom pár hosszú másodpercig.

Beharapom szám sarkát és kinyújtom a kezemet, hogy elkapva a csuklóját megpróbáljam visszahúzni mellém. Te kérsz valamit? Vagy megtanítalak. Nem gondoltam, hogy így fog alakulni. Egyszerűen nem vagyok az a típus, én élvezem az életet, iszok, füvezek, felszedek srácokat és megdugom vagy éppenséggel ők engem.

Csak még azt nem tudom, mi. A pulzusom az egekbe, majd, ha lesz alkalmam mindenképp szeretnék egy lázcsillapítót is bevenni, de nem most, majd, ha elalszik.

De akkor nem így nézne ki, nem? Felkapcsolom a hangulatvilágítást és keresek egy tiszta alsót, majd kimegyek, hogy beengedjem az ételfutárt. Ha hülyének néz, hát úgy is fogok viselkedni.

Mikor elhúzódik simogatás céljával húzom végig kezemet az övén, ami az előbb még a hajamat szántotta, és amikor nem érzek benne hajcsomót megnyugszom.

Mély levegőt veszek majd én is visszatérek hozzájuk, Emily már a pódiumon áll egy mosollyal arcán. És mindent hoztak, a kedvencedből meg nagyon sokat rendeltem. Borzasztóan és visszafordíthatatlanul.

Ez pedig nem jó, mert a szégyennel kell együtt élnem. Alig bírok egy helyben ülni, míg ő jelenleg ráérősnek tűnően halad lefele a felsőtestemen. Majd felhívlak.

Szerencsémre még nem is érzem magam rosszul, nincs lázam, nem érzem gyengének az izmaimat így a próbáról sem kell lemondanom, nyugodtan játszhatok a megszokott módon a gitáromon, néha egy-egy ugrást vagy helyben erősebb pogózást engedek meg magamnak.

Nők keresnek szex flower mound

Nagyot nyelek, de még mielőtt más is történhetne újból ajkaimnál találkozunk. Amint szembe találom vele magam, megtorpanok, pár pillanatig csak nézek rá, magamra kell szólnom, mielőtt elviselhetetlenné válik a helyzet. Hagyom, had élvezze, elvégre megérdemli a sok szar után, amit én is műveltem, percek múlva mászok vissza rá.

A másik oldalam meg borzasztó féltékeny mert nem mehetek el én is Európába, szívesen körbejárnám most az egész kontinenst egy hátizsákkal.

Vendég mind álarcot viselünk Vendég ranggal rendelkezem. Szeretek vele együtt lenni, beszélgetni meg nagyon sokat marhulni, szeretem, ahogyan kimondja nevemet és néha megdorgál ha rossz fát teszek a tűzre.

Szomorú vagyok, és csalódott. Permissions in this forum:. Míg vezetek, nem nagyon szólalok meg, néha a combján pihentetem a kezem, gondolataimba merülök.

Ha kimondom, akkor olyan védtelen leszek, mint már régen voltam, mert akkor beismerem magamnak is teljesen, és akkor már valósabb lesz annak is a veszélye, hogy elveszítem, és azt nem tudom elképzelni. Dobok neki egy sms-t, közben a pulcsimat igazgatom mert viszket alatta a ragtapasz.

Csodálkozom rajta, hogy Camilo is ilyen könnyen vette be a hazugságomat, hiszen, ha más valaki nem is de Ő mindennél jobban ismer, minden mozdulatomat, néha már a nézésemből is tudja mire gondolok és most mégsem vágja le, hogy mi is az igazi helyzet.

Tényleg minden rendben van, Cami? Mikor meglát akkor csak megrázza a fejét és összefonja a karjait maga előtt.

Nem állhatok elé és mondhatom azt, hogy amúgy a testem ki akar csinálni és ha nem az akkor a trutyi amit kapok fog eltenni lábalól.

Ez pedig boldoggá tesz. Ebben az egyben biztos vagyok, semmi másban nem, eltátom a szám, megáll a szívem és forogni kezd velem a szoba. Mégis örülök amikor szünetre megyünk, a vége felé már éreztem ahogyan a jobb kézfejem elkezdett fáradni, az izmaim beadják a derekukat.

Vele együtt mozgok és nem félek hallatni a hangomat, akarom, hogy tudja mennyire sokat jelent számomra. Azzal még nincs is baj, hogy zenélni nézzem őket, ügyesek és szeretem, mikor Neith zenél, mert teljesen felvillanyozza, de a többiek… - Tudom — túrok finoman a hajába és magamhoz húzom egy hosszabb csókra.

Dél-afrikai cukor múmia

Ráveszem magam, hogy felkeljek az ágyból, letörlöm magam és kölcsönveszek egy alsógatyát a szekrényéből, valamint egy rövidujjút is, kimegyek a hálószobából, mielőtt már kínosan sokáig bent maradnék. Felállok az öléből, kapkodva csatolom ki az övem és lerugdalom a gatyámat, már nem mászok vissza, lába közé térdelek és feltolom a felsőjét, a hasára nyomok csókokat.

Pedig az igazságot sem tudja. Ekkor viszont a nagy kapkodásra leszek figyelmes, tekintetemet felkapom az ételről és hitetlenkedve nézem, ahogyan öltözködik. Akár el is mondhatnám az igazságot, de akkor több kérdés merülne fel ez pedig jobb így. Megnyalom az alsó ajkamat mikor az összes gombot kiszabadítva meglátom kidolgozott felsőtestét, ujjaimmal végig sétálok a felületen, közben lélegzet visszatartottan figyelem.

Megnyugtató mosollyal bólintok Neithre, legalábbis megpróbálok mosolyogni, megvárom, míg újból zenélni kezdjenek, hogy a gondolataimba merüljek.

Valami történt az alatt a másfél hónap alatt, amíg kerültem, de nem jut semmi az eszembe.

Ha a leukémia nem akarta teljesen elvenni az életemet, akkor az a tény, hogy szerelmet vallottam valakinek aki már régóta a szívem csücske és ő nem mondta vissza nem fog elvinni, akkor kibaszott halhatatlan vagyok.

A lány legalább higgadtan közölte, amit gondol, és bár nagyon nagyon nem tetszik, hogy egyáltalán beleszól, többre értékelem, mint holmi gyerekes kötekedést.

Így legalább békésen tudom elintézni magamat, megnézem, hogy fogytam-e a nagy tükörben majd a mérlegre is ráállok, az asztalomnál lévő füzetbe pedig felírom az aktuális súlyomat. Találkozunk ott? Hamar lerázom a legjobb barátomat, hiszen minél többet beszélünk annál nagyobb a lebukási százalék azt pedig nagyon nem akarom.

Megvannak a saját barátaim, és bár nem szeretem az érzést, hogy nem kedvel valaki, elviselhető. Ledobom a cuccomat a szokásos helyére, majd levetem magam a kanapéra. Gyógyszerfüggő lett? A táskájára pillantok, mikor felrúgja, összeszűkítem a szemem, mintha így beleláthatnék, megfordul a fejemben, hogy majd megpróbálok belenézni, Emily hangja szakít csak ki a nyomozásból.

Nem válaszolok a kérdésére, a kanapéhoz megyek és felrángatom a földön hagyott nadrágomat. Szurkálod magad, ez most komoly? Alsó ajkamat kezdem el rágcsálni idegességem kialakulása végett és nézem az előttem állót. Én a kis hűtőben kutatok, ahol találok csokit amit szándékom szerint senkivel nem fogok megosztani, míg a másik két srác kimegy rágyújtani a garázs elé.

Idegesen fújom ki a levegőt, összefonom a karom a mellkasomon, már a bevezetésből tudom, hogy ki fogok akadni, bármi is legyen az.

Csakis Neith kedvéért megyek, Emilyt még akár kedvelem is, bár vagy érzi, mikor valami rosszat tettem, vagy csak jól informált a közös kis pajtásunktól, de olyankor érezteti is velem dolgot. Direkt nem nyújtom el a csókunkat, ez amolyan baráti szájra puszi részemről mégis az egész testem kívánja a folytatást, a repetát, mert minden ellenére kurva jó párost alkotunk testileg és talán érzelmileg is tudnánk, ha engedne a kísértésnek.

Emilynek az én pártomat kell fognia egyéb Grindr lovagokkal szemben, ezért meg kell nyernem. Csoport neve.

Egy halálközeli élményt Társkereső coney island felett 40 asszony a következőképpen jellemezte ezt: Az a hely, ahol elhaladtam mellettük, sötét volt, ellentétben a többi, ragyogóan fényes területtel.

Szóval valami óvatosabb megközelítés kéne, mondjuk kiborítani a táskáját, vagy legalább belenézni, de abból megint veszekedés lesz és… bárhogyan nézem, veszekedni fogunk.

Most valahogy takarékon égek, a testem máshol használja az energiákat. Menj is, rohadtul elegem van ebből a helyzetből.

Most mit tegyek? Nyugalom fog el, ahogyan lelassulnak az események, régen voltam már ennyire relaxált, mint most, Neith mellett fekve. Pár másodperc múlva már érzem a kezét a combomon, aminek következtében összekoccintom a fogaimat olyan vadállat-préda szerűen. Vagy csak jól leplezi. Elönt a bűntudat, amiért semmit nem mondtam Kenneth hirtelen és igencsak váratlan megnyilvánulására ami egyébként egyáltalán nem váratlan, mert erre már igen régóta számíthattam volna és azt hiszem, mind a ketten tudtuk, hogy egy szép napon majd kicsúszik a száján, és jobban tudnom kellett volna reagálnomde mégis mit mondtam volna?

Ahelyett, hogy megbeszélnénk inkább szeded a sátorfádat? Szerintem egész életemben kettőszáz mondatot beszéltem az öreggel, és akkor túlzok, most meg felhívom? Elhessegetem a gondolatot és megélem a pillanatot, elégedetten mosolyodok el, mikor ő is végez, lehunyom a szemem és élvezem a közelségét, hallani vélem a szívverését a szoba csendjében.

Erőltetnem kell magam, hogy Emilyre nézzek és ne ássam lejjebb magam nála. Erre rájön az egész hányingeres sztori, meg hogy nem fest úgy, mint egy életerőtől kicsattanó huszonegy éves, aki társkereső appokon keres kúrópajtit, mert nem bírja a nadrágjában tartani.

Lepillantok a fiúra, mikor a csuklóm köré fonja az ujjait, a fejemet ingatom és visszanézek Dylanre. Míg érintését élvezem, ahogy hívogatóan halad felfelé combomon lekapom magamról a felsőt és immáron én is félmeztelenül, majd egy egyszerű mozdulattal már teljes Ádám kosztümben ülök előtte.

Kerülöm a pillantását, borzalmasan érzem magam azért, mert éppen távozni készülök, de ha itt maradok, megfulladok. Mert itt is van. De nem. Idegesen sétáltam fel-alá a lakásomban és törtem tovább a fejem, úgy éreztem magam, mint valami mániákus paranoiás, de közben úgy gondoltam, nem csak beképzelem a dolgot.

Én meg túlélem — mosolyodok el kissé. Nem tudok ellenállni a jó rock ritmusának és a fiúk zenéje egyenesen ezt idézi ki belőlem. Ahonnan a szájbakúrt Grindr!

Ha jól emlékszem Japánban van valami fontos találkozója ami miatt apa helyettesíti Svájcban. Vonzódok hozzá mióta az eszemet tudom és az, hogy most itt nyög alattam elönt egyfajta büszkeséggel. Camilo a barátom a legjobb ráadásul, akit már kisgyerekkorom óta ismerek és gyakorlatilag egymás pelenkája mellett nőttünk fel így nem szeretem, ha kötekednek vele.

A szavak már elfogytak a jelenlegi helyzetünkben, és most a testnek kell beszélnie. Elképzelni nem tudom, de biztos vagyok benne, hogy összefüggésben van azzal, mennyire furcsa. Tudtam, hogy valami más, valami furcsa, de az agyam nem akarta felismerni, hogy ő hiányzik.

Úgy kapom össze magamat és hagyom magára a szobámban, mint még sose talán. Szorosan simulok hozzá és felkapom a táskámat a földről, vállamon átvetem.

Ennyi legyen elég, többet akarok. The courier and the guardian angel. Főleg nem az utóbbi időben, mert vagy messziről elkerült kedves barátom vagy én nem értem úgy igazán rá, akár testileg vagy lelkileg.

Felettébb kíváncsi vagyok, és minden szótól ingerültebb, csak remélem, hogy kellően palástolom a dolgot. Közöttünk kevés a hely, de nem lépek el előle a szemébe akarok nézni amennyire csak lehet.

Jól esik, a szívem pedig majd ki ugrik a helyéről amiért most közeledik. Mégis, most itt mellette olyan, mintha hazaértem volna egy hosszú, távoli útról, bár magamnak is nagyon nehezen ismerem be, és nem is igazán értem, mi változott, mi engedte ennyire szabadon az elmémbe fúródni a pozitív érzéseket.

Kezeimmel teste minden porcikáját simítom, amikor pedig az ölembe ül érzem ahogyan a nadrágom elkezd szűkké válni.

Szeretném berángatni a fürdőbe és hidegzuhany alá állítani, mint valami rossz gyereket, hogy magához térjen, vagy magamat, hogy felébredjek ebből a bizarrul valóságnak tűnő rémálomból, de egyelőre nem vetemedek még erre.

Belülről majdnem szétszakadó érzés fog el, de élvezem, kibaszottul. Ki más csinál ilyet? Ott találkoztam valakivel aki segített szerezni dolgokat. Similar topics. Ajkam alig érnek hozzá izzó bőréhez úgy simítok rajta végig majd percekkel később már a hálószoba feketesége vesz minket körül.

A csúcs elérésekor a nyakába harapok majd csókot hintek rá és hozzányomom izzad, meleg bőrömet.

Mielőtt felmennék a helyemre megállok a kanapén lévő srác előtt és suttogva kérdezem.

Dylan szavaira csak felnevetek és a közelemben lévő párnát dobom az irányába, de bénán célzok így leverek valamit a polcról. Nem szeretnék többet beszélgetni, célirányosan megyek vissza a kanapéhoz, feltérdelek és újabb, a kintinél jóval erőszakosabb csókot nyomok Neith szájára, egyik kezemmel a vállára támaszkodok és a kanapé háttámlájának nyomom, másikkal kiszedem a kezéből a cigit, amit éppen elszívni készült és jóval arrébb teszem.

Szex szolgáltatások vardaman mississippi

Viszont ez már csak ilyen, engem annyira nem zavar a tudat, mert elvagyok. Fiatal vagyok, kísérletezgetek. Az egész testemet átjárja a boldogság, sejtről sejtre haladva villanyoz fel belülről ez az érzés így még azt sem érzem, hogy ma megkaptam egy újabb adag mérget ami segíthet a gyógyulásomban.

Szája sarkába puszilok, apró köröket rajzolok mellkasára majd szemébe nézve kimondok valamit amit lehet nem kéne.

A szüleim azt hiszik makk egészséges vagyok és még mindig eljárok edzeni heti hatszor, Camelo sem liheg a nyakamban kérdésekkel az egészségemet illetően így sínen vagyok.

Ezt el kell fogadnom bár minden egyes sejtem belebetegszik jobban a fájdalomtól, a tudattól, hogy sosem lehet teljesen az enyém. Nem fogom tönkre tenni az életemet, de ha mégis akkor sem lenne rohadtul hozzá semmi közöd. Na, mindegy. Tovább csókolózunk, ujjaim végigvándorolnak Kenneth hátán, fenekén, először ujjammal hatolok belé, nyakába temetem az arcom és magamba szívom az egész pillanatot.

Nem vagy az anyám vagy az apám, és ez most igenis kell nekem. Eddig minden tökéletesen működik. Negatívumok: Megvan az esélye, hogy szakítunk; Annak is, hogy kapcsolatként nem működik a dolog; Valaki kicserélte az elmúlt hónapban egy másik Kennethre, aki majdnem olyan, mint a régi, csak minden harmadik mondata hazugság.

Bárhogyan is tiltakozik, én megyek, ki a lifthez, le az épületből az utcára, és semmi másra nem tudok gondolni, csak arra, hogy ez nem történhet meg és mégis pont az orrom előtt történik, és én nem csinálok semmit, hogy megakadályozzam, de mégis mit tehetnék?

Ha magától nem beszél, majd felforgatom a hazugságait, amíg igazságra nem bukkanok. Patterson Law Firm. Jobb lesz minél előbb kinyomozni Neith kis titkát, különben be fogok kattanni.

Adok egy csókot neki, majd apró puszikkal haladok lefelé, elidőzve és megbélyegezve a nyakát, majd a nyelvemmel nyalok végig boxerének vonaláig, óvatosan harapok a gyengéd bőrébe majd húzom le róla az egyetlen fehérneműt, ami elválaszt minket.

Beleégetem az emlékezetembe. Már-már hitetlenkedve nézek rá, mikor a holnapi, jól megszokott csütörtök esténket lemondja, egy akkora bullshit indokkal, ami be se fér a lakásba. Erre akarok emlékezni, nem minden más faszságra.

Ha van valami, amivel rátehette volna az i-re a pontot, az az ünnepélyes bejelentése, hogy nem tervez leszokni a dologról. Fogalmam nincs, mit kellene csinálnom és ha most megkérdeznék, milyen szuperképességet szeretnék, gondolkodás nélkül a teleportálás mellett döntenék.

Szeretném megrángatni, vagy hideg vízzel leönteni, hátha akkor vallani fog, de nem most és főleg nem itt. Egy percig csak ülök és a telefonomat nyomkodom, aztán elönt a felismerés, lefagyok. Közben fogaskerekeim válaszon dolgoznak serényen.

Persze, a nagyapa csakis holnap este ér rá, hogy a konzulátusról beszélgessen vele. Igazad lehet. Folytassuk azzal, hogy most ideje lenne már valamit ténylegesen tenni Neith kedvéért, meg a magam miatt is.

Szeretném megállítani magam a mozdulatsorban, mégis felhúzom a sliccem, becsatolom az övem és felszedem a telefonomat, zsebre vágom. Valamiért Rory és Lorelai Gilmore megnyugtat. Emlékszem még valamikor általánosban anyák napjára azért nem jött el, mert beadta a derekát az egyik régóta vadászott kliense és végre megvehette a földjét.

Lágyan beleharapok a bőrébe mikor leérek a bizonyos részéhez, majd úgy mozgatom rajta fejemet, hogy soha többé nem gondolkodik el máson.

Ötletére felkapom a fejemet, arcát nézem, szemeit, próbálok rájönni a motivációjára. Talán jobb így, talán tényleg nem kéne tovább egymás társaságát keresnünk.

Amikor megérzem ujját intimebb részemen a nyakába harapok, ami átvált egy hangosabb morgásba mikor férfiassága veszi át a helyet. Hevesen dobog a szívem és ideges vagyok, mert tudom, hogy ha lebukok, akkor még szarabb képet festek magamról.

Mégis miért kell nap, mint nap összetűzésekbe keverednem? Óh, ha tudná mennyire szükségem lenne most rá, hogy mellettem legyen úgy igazán és nyomja belém az erőt.

Megkérem, hogy ne legyenek annyira kemények a sráccal, mert fontos nekem. Sokat jelent. Már épp kérdőre akarnám vonni, hogy most nekem mit is kéne innom mikor olyan elánnal jön irányomba, hogy csak pislogok.

Úgy érzem, egy fogaskerék kattan egyet az agyamban, valami változik, olyan hideg önt el, ami lefagyasztja a maradék idegességem és már semmi mást nem érzek, csak csalódottságot. Miután mindenki megnyugszik valamennyire újból nekiállunk játszani, most mindenki a hangszerén és a zenén keresztül éli ki a haragját, másképp hangzunk, de mégis tökéletesen játszunk el mindent, amit terveztünk mára.

Kicsi a világ? Tudom, hogy nem azért jöttem, hogy a kanapén bújjunk össze, de azért még egy kicsit élveztem volna a közelségét. Az idegességet, kioktatást? Most Kennethen a sor, hogy kiengedje azt a bizonyos gőzt.

Idaho vízesés Idaho Falls forró lányok

Az ajtóban egy pillanatra megállok, szeretnék odavágni hozzá valamit, mondjuk azt, hogy nem haragszom, csak csalódott vagyok, de nem bírok megszólalni.

Remélem nem gondolta, hogy nem járok utána ennek az egésznek. A vasárnap esti megvadulásomat is sikeresen eltakarítottam így tiszta terepnek tűnik… Így legalább alkalmunk nyílhat másként is levezetni a feszültséget.

Jól esik tönkretenni az életedet? Mégis felgörgetem, húzok kettő rajta és felé kerekedek. Nem én gerjesztettem a feszültséget, az, hogy visszaszólok, már nem az én hibám. Most már tényleg nagyon, nagyon mérges vagyok rá, szeretném leüvölteni a fejét, mégis miféle beteges játékot játszik itt ezzel a rengeteg hazugsággal, amit pár nap alatt összeszedett, de visszafogom magam, inkább lehúzom a whiskym.

Ez történik, ha valaki iránt érzel valamit, ezt akartam elkerülni, és tessék, nem sikerült. És már nincs energiám ezzel is foglalkozni. Szinte érezni a levegőben maradt feszültséget, miközben beszél hozzám, mégis megmosolyogtat, mikor közli, hogy a kedvencemből alaposan berendelt. Ha lenne erőm biztosan beszálltam volna, egy két szebbnél szebb szóval illettem volna őket és melegebbre küldtem volna, de most nem akartam.

Nagyon szeretném, legalább megbizonyosodnék róla, hogy nem én kezdek bekattanni és beképzelni, hogy minden, amit Neith kitalál, hazugság, de azt hiszem, ezt azért nem tehetem meg. Muszáj volt valami másba temetkeznem, a többi már nem használt.

Nem vártam arra, hogy visszamondja vagy hatalmas monológgal elkezdi ecsetelni mennyire fontos vagyok számára, pedig megjegyzem igenis megérdemelném, mert tudom, hogy nehezen tud ilyeneket.

Arcom feszült, barátságtalan és minden erőmre szükségem van, hogy odasétáljak az ajtóhoz és az arcába vágjam. Mi a faszt nem mondasz el… Csörren a telefonom, előhalászom a zsebemből, mikor kiírja Arnaud nevét, majdnem káromkodok egyet, kinyomom és ledobom magam mellé a telefont.

Az én anyámmal szerencsém van, kedves, pörgős nő, aki képes az érzelmei kimutatására, apámmal ellentétben és bár nem szoktam hozzá fordulni semmivel, tudom, hogy megtehetném.

Újabb csók közben az ölébe mászok, mielőtt elszabadulna, szabad kezem végigsiklik az oldalán, szeretnék bele is bokszolni, de visszafogom magam.

Most mi van? Fő célom, hogy kifaggassam, de azért más indítékok is felélednek bennem, amint a lakást említi, minél előbb meg akarom magamat is nyugtatni vele, hogy teljesen mindegy, hogy az a gyökér rácsap a seggére, ha velem szexel.

Automatikus bejelentkezés:. Előhúzok egy rövidnadrágot, megigazítom a tapaszt a bal kezemen majd felhúzok egy vékonyabb hosszúujjút, ami az izmaimat kiemeli de az alkaromnál nem tapad annyira rám, hogy bármi is látszódjon. Addig csak kihúzom majd az egész kirándulás dolgot, meg talán takarékra is test Camilo ahogyan ismerem Őt.

Még két hetet kell lebukás nélkül eltöltenem és utána úgyis rám fog unni, megy majd valaki más karjaiba én meg megpukkadok a féltékenységtől. Most komolyan? Nagyon férfiasan köhögnöm kell, a hirtelen lehúzott, nagyobb adag alkohol égeti a torkom, felállok és elmegyek még egyért.

Addig pihi. Utána mégis mosoly ül ki arcomra ahogyan odajön hozzám és átölel. Nem mindegy az nekem, mit csinál, amíg Neith velem távozik és az én kezem fogja? Már majdnem szétnyitom, hogy beleolvassak, mikor lépteket hallok, gyorsan felrántom a cipzárt és a telefonomért nyúlok, próbálok minél kevésbé gyanúsnak tűnni és remélem, hogy az egész testemet megfeszítő feszültséget Emily letudja majd az előbbi kis jelenetnek.

Megérteném ha elment volna az étvágya. Alig bírok a csókra figyelni mégis próbálom élvezni, vagy legalábbis résztvevőnek tűnni. Nem tudom, melyikünk szeme kerekebb és nagyobb a meglepettségtől, de hogy bennem még a vér is megfagy, azt bátran ki merem jelenteni. Nem tudok elmenni, találkoznom kell a nagyapámmal.

Csak megrázom a fejemet amolyan álmodik a nyomor stílusban, majd adok borravalót és becsukom mögöttem az ajtót. Lehunyom a szemeimet és átadom magam az érzetnek, csupa jó minden meg szép és egészséges vagyok.

Lélek pacsi saját magamnak. Nem teljesen, mert akkor azt jelentené bejelentem a betegségem, meg szembenézek a többiek szánalmával és sajnálkozásukkal, hogy állandóan vigyáznának rám és féltenének, ezt pedig nem akarom. Ma határozottan jobb kedvem van, ahogyan neki is, legalábbis most még reménykedem ebben.

Emily garázsa szép, rendezett meg minden de néha érződik rajta, hogy ez egy sima garázs. Annál rosszabb, hogy minél több perc telik el, annál rosszabb lesz, tudom, hogy ő is kattog rajta. Miért mondtam neki, hogy szeretem? Miután bénán vágom ki magam a másnapos sztoriból az arcát fürkészem, kíváncsi vagyok arra, hogy feltétel nélkül elhiszi-e nekem vagy feltűnik valami, de semmi.

Vagy ha akarsz feljöhetsz az én lakásomba és házhoz rendelhetünk.

Oldalát cirógatom, csípőcsontjára téved a kezem, majd vissza bordáihoz, hátára, hasára, lassan, most már ráérősen. Arra pedig rohadtul nincs szükségem. Elnézek utánuk, majd visszaülök Neith mellé, megfogom a kezét és megszorítom.

Gyűlölöm, ha titkolózik valaki, főleg, ha előttem titkolózik, főleg, ha a legjobb barátom az, akinek ez egyáltalán nem szokása és nem fogom tűrni.

Kortyolok egyet a maradék kólámból, majd megérintem Camilo vállát, ezzel kizökkentem állapotából. Ez egy szent hely. Szemeim elkerekednek, hirtelen nem értem miért mondtam ezt ki, de szerencsémre nem sok időm van gondolkodni rajta, mert az a kapucsengő zaja megzavar minket.

Birtokló mozdulattal ölelem át a vállát, eszem ágában nincs most már elengedni, Dylan szokja csak a gondolatot, hogy nagyon is létezik.

Vagy bárkivel, valakit ilyen szinten beengedni a privát szférámba ami az enyém és csakis az enyém. Éppen az instagramot pörgetem nagy bőszen mikor a kijelzőm lefagy egy másodpercre majd megjelenik Camilo hívóképe, amiben facetimera hív de én csak kinyomom majd egyből visszahívom rendesen.

A teljes testemen átfut a hideg, ahogyan letérdel elém, bizsereg mindenem és érzem, ahogyan egyre kisebb és szorosabb lesz a nadrágom. Felnyögök, kapkodva veszem a levegőt, előre dőlök, nyakába temetem az arcom és kapkodom a levegőt, hosszú pillanatokig nem mozdulok meg, csak élvezem az érzést, ami elönti minden porcikámat, talpamtól a fejem búbjáig.

Nem is értem, hogy bírok Kennethel ennyit vitázni, ha másról lenne szó, az összes vitánk nem is létezne, mert mielőtt kitörtének, szépen felvenném a cipőm, meg a dzsekim és kilépnék az ajtón.

Mert meg akartam ettől az érzéstől védeni magam. Már nem gondolok Arnaudra, vagy a próbán történtekre, most csak Ő fontos nekem. Nem mondhatom el az igazságot. Én nem érzek semmit a mardosó bűntudaton és a mellékhatásokon kívül, amik remek időpontban akarnak jelentkezni.

Egyedül vagyok, mint a kisujjam. Bajom lesz még emiatt a gyerek miatt. So vicious, this cycle When you live in sweet denial. Előttem nincsenek titkai.

Kiengedem végül az ölelésből és végigsimítok a karján, míg az ujjaim valami furcsán ismerős felületre nem érnek. Lassan sétálok oda a hatalmas zacskóval a pulthoz és míg egyedül vagyok az esti gyógyszereim után nyúlok, víz nélkül nyelem le a 6 pirulát majd elkezdem szétszedni a kaját elemeire.

Elveszem tőle magamat, mert nem vagyok hajlandó nézni, hogy a legjobb barátom, akit szeretekmegöli magát. Ma jó estém lesz, kiengedhetem a fáradt gőzt. Felhasználónév: Jelszó: Automatikus bejelentkezés: Elfelejtettem a jelszavam!

Megbolondulok érte. Valószínűleg míg kint voltam addig bocsánatot kért Camtől is. Kezemmel karjában kapaszkodok úgy segítem elő, hogy felérjen a csúcsra. Maugli olyan mintha nem evett volna ma.

A droggal könnyebben megbarátkozik az ember, mert akkor van kit hibáztatni hiszen az áldozat gyakran magának csinálja a rosszat, de az én esetemben nem.

Az idő nagy részében Neithen pihen a tekintetem, néha futólag Dylanre nézek, aki úgy figyel, mintha tegnap este nyírtam volna ki a családját. Édes ajkait kóstolgatom és átadom az irányítást neki.

Félek attól, hogy lassan elkezdődik az egyik legismertebb mellékhatás, a haj és szőrzet hullása, és akkor nem tudom kimagyarázni.

Tisztában vagyok azzal, hogy nem megy valami fényesen és átláthatnak az emberek a szitámon de eddig még senki nem kérdőjelezett meg úgyhogy sikernek könyvelem el, hiszen nem mondhatom el az igazságot Camilonak.

Egyértelmű, azt, hogy én is, de még a gondolatától is akkora csomó gyűlik a torkomba, hogy nem bírok tőle megszólalni, sőt, úgy érzem, megfulladok. De valószínűleg igen mert nem akarom, hogy Matilda meglássa őket és leadja a drótot anyámnak.

Bőven elég volt a mai napra, a hétre ez a 10 perc belőle, hétfőig már fel nem veszem neki a telefont.

Hatalmas, jéghideg góc, nem is a gyomromban van, a mellkasomban, szépen nő és egyre csak terjed, és szinte érzem, hogy fáj.

De egy szót sem nyögött ki ezzel pedig az őrületbe tud kergetni, mintha figyelmen kívül hagyna vagy rosszabb, nem érdekelné és tényleg csak kihasznál akkor amikor szüksége van rám.

Már most érzem, hogy a holnapi napom szar lesz, ráadásul csütörtök, amit azt jelentené, hogy Camiloval töltöm az estét, de lehet lemondom.

Könnyebb lenne.

Kanos nők nagy wichita tömeg

Mégis milyen gyógyszerek vannak a táskájában? Nem fog lecserélni, most nem hagyom. Addig szolgáld ki magad, a hűtőben van a pia.

Megpróbálok nemet mondani a második pohárra. Egész reggel ezen gondolkodtam, futás közben, zuhanyzás közben, még a mai előadást is kihagytam miatta, annyira lekötött, hogy elveszett az időérzékem.

De soha nem gondoltam volna, hogy megjegyzést tesz az érzéseimről a legjobb barátom előtt. Nem szólok bele, mit válogat, az étlapról arcára téved a tekintetem. Valami jobb.

Emily Camilot nézi továbbra is, az arc keménynek tűnik. Halkan nyögök, minden egyes mozdulattal egyre jobb és jobb lesz, úgy érzem magam, mint aki az elmúlt másfél hónapban nem is szexelt. A fekete márvány pultra támaszkodom és megszorítom a szélét, minden felgyülemlett idegességemet próbálom odavezérelni így valamennyire elhalkul a doboló fülem is.

A többiek röhögnek. Nem vagyunk együtt!