Nagy zsákmány fekete nő az Egyesült Királyságban

Nagy zsákmány fekete nő az Egyesült Királyságban A portugálok, miután partraszálltak 5kereskedni kezdtek az itt élõ népekkel. Ebbe a szövetbe csak a király öltözhet és az akinek ezt megengedi. De a portugálok másként használják.

  • Mi az állampolgárságom:
  • Szudáni
  • Hajam:
  • Egyenes vörös hajam van
  • Szeretem hallgatni:
  • Tánc
  • Szeretem:
  • Szeretek vásárolni
  • Az én piercingem:
  • Szeretem a tragusz piercingemet
  • A tetoválásom:
  • Nincs

Sokan -- érezve az elsõ szélmozgásokat -- felvonják a vitorlát és a hajót Angola irányába fordítják. Az itteni falvak fõnökei engedelmeskednek a kongói uralkodóknak.

Kutyázás az ember szigetén

Neve pisztrángot jelent. Ez Angola urának székhelye, mintegy l50 mérföldnyire a tengertõl. Sokszor ez tévedésnek bizonyul és csalódniuk kell. A kongóiak és portugálok szabadon vehették és cserélhették áruikat Cabaca-ban.

Ez a víz megöntözi a száraz földet -- mert utána 6 hónapon keresztül nem esik esõ -- és miután a talaj eltelt vízzel, hihetetlen módon megduzzadnak a folyók és zavaros vizükkel elárasztják a földeket.

Én erre azt válaszolom, hogy az angolok is eljutnak ide, hiszen már két alkalommal behatoltak ezekre a tengerekre.

Használnak tõrt is, melynek formája hasonlít a dárda vas részéhez. Sao Tomé gazdag, kereskedelme jelentõs.

A betûk a fák törzseivel együtt nõttek. Közülünk az elsõ útvonalat még csak rövid ideje használják. A Bagamidri folyó választja el Matapa királyságot Monomatapától. Rabszolgáikat kövérre hizlalják, megölik és felfalják.

A felhõk természetüknél fogva megállnak itt és aztán esõvel árasztják el a hegyeket. Fekete színûek, gyakran csapnak össze egymással, és el is pusztítja egyik a másikat. A királyság keleti határának vidékétõl a Nílus folyóig és a két nagy tóig melyrõl még teszünk említést l50 mérföld a távolság.

Ez az idõszak néha 15 nappal elõbb érkezik, néha késõbb. A kongóiak csak nehezen értik az anzicos nyelvet. A középpontban terül el az a hely, ahol kápolnát emeltek. A csatornát a lakók alkalmanként át is ússzák. Ez az oka annak, hogy a cukor ilyen drága a mi részünkön. Ez a sziget a természet csodája, amint kiemelkedik a magas és viharos hullámok közül a végtelen óceánból.

A déli félteke 16 fokának környékén fekszik ez a sziget, távol a kontinensektõl. Ilyenkor ugyanis az észak-keleti szél idõszakában éjjel 2 pokróccal is be kell takarózni. Errõl sokat vitatkoztak a régiek, és véleményük számos hibás elképzelést tartalmazott.

Kezdvén a tengeri határral, a Vacas öböl a déli félteke 13°-nál található. Egyszer ellensége, máskor barátja Angolának. Illata kellemes. Hiszen isteni gondviselésbõl a hajósok számára mégis építettek menedéket. Valamint visznek nagyobb kagylókat is, amit Sao Toméból hoznak. Mivel az évben mindig esik az esõ a meghatározott idõben.

Télen 5 hónapon keresztül szinte folyamatosan esik az esõ, tudniillik április, május, június, július, augusztus hónapokban. Agyaruk helyettesíti a vasat. Legfõképp ilyen a Nílus, de más folyók is, melyek a Keleti- vagy a Nyugati Óceánba torkollnak, Kongó és Guinea folyói, itt folyik a Niger, melyet így hívtak a régiek és neveznek így ma is, valamint a Szenegál folyó, mely a Nílussal egy helyen ered, és vizét nyugati irányba hordva a Zöld-fok felé tart.

A másik a nyílt óceánt szeli át, felhasználva a tramontana-t 7mely ezekben a hónapokban állandóan fúj.

Lábbelit hordanak, de a szegények mezítláb járnak. Joao de Barros hosszasan ír róla A tenger felé esõ részeken számos elõkelõ használja a király címet, de országuk kicsiny. Ez utóbbi anyagot annak a fának a kérgébõl nyerik amit mangue-nek 26 hívnak.

A szárazföld belseje felé nem szabott határt a hódításnak -- melyet saját költségén kellett fedeznie -- de megillette örököseit is. A rabszolgákat mind Sao Toméra vitték. Nagyon megnõtt a kereskedelem. Az említett Santiago szigetrõl elindulva, a hajó orrát Brazília felé irányították, mert így lehet a kedvezõ szelekkel haladva és az ott uralkodó idõjárásnak megfelelõen hajózva, az alkalmas helyen megállva eljutni az utazás céljához.

Annál is inkább, mivel régóta független hatalom, korábban királya felvette a kereszténységet. Dagálykor pedig elborítja ezeket a víz. Sao Tomé a szárazföld népeivel kereskedik. Ilyet használnak Portugáliában a lovasok a lovaik irányítására.

Luanda szigetén találhatók azok a lelõhelyek, ahonnan a Kongó és szomszédai által használt pénz származik. A rúd végénél erõsítik a nyélhez majd az egészet beborítják vele. Neve onnan származik, hogy olyan hegyek között ered, melyek talaja vörös színû.

Mikor feldolgozzák és tartósítják nincs hal íze, feltételezve pedig, hogy hal.

A fát lungo-nak 29 nevezik. Ez a Barreiras Vermelhas. Erre az válaszolhatnánk, hogy a körülmények miatt nem lehetséges ilyen távoli területek megerõsítése, mivel minden eszközt, felszerelést a sziget megerõsítéshez Európából kellene hozni.

A szegények csak övtõl lefelé hordanak ruhát, az elõkelõk és akik tehetik egy olyan leplet viselnek, mely beburkolja a fejüket, de arcukat szabadon hagyja. Bizonyosan nem tudjuk meghatározni kisebb forrásait, mivel a torkolatnál már csak egy ága van.

Szigorúan megbüntetik azt aki ennek ellenkezõjét teszi. Magukban élnek, alkalmanként harcolnak a szomszéd népekkel. Azután a bárdot hátukra veszik és õk lövik ki nyilaikat.

Ezt a tavat egy olyan folyó táplálja, amelynek eredõje az a tó ahonnan a Nílus is ered.

A bennszülöttek kajmánnak nevezik Aztán található itt a már említett víziló, és egy másik állat is amelynek karma van, farka adarga-hoz 33 hasonló ambisse angulo-nak nevezik 34 ezt disznóhalnak is hívják, mert olyan kövér mint egy disznó. Birtokolta az egész neki kijelölt területet és az idõ multával több szomszédos földet is elfoglalt.

Közülük néhány eléri az libra súlyt Csónakokról vadásznak rá. Úgy nevezik; ambisseamatare 25 ami azt jelenti kõhal. Mikor csatára kerül sor leteszik evezõiket és megragadják fegyvereiket.

Magas hegység szegélyezi, csúcsai lakatlanok és Cristais-nak kristály nevezik tekintve, hogy sok kristály találnak itt, a sziklák és hegyormok között.

A többi szín kevésbé értékes. Ebbe a csatornába ömlik a Bengo folyó, amely nagy és 25 mérföld hosszan hajózható. Csodálatos dolog, hogy ha itt leásunk arasznyit édesvízre bukkanunk. Itt õrzik az oltár díszeit, a papi öltözékeket és más -- a misékhez szükséges -- eszközöket.

Sok klerikusa van, valamint a káplán is itt található. Itt élnek a portugálok egy faluban, mivel itt biztonságosabb.

Különös, de amikor az Óceán vízszintje csökken apály a víz kissé sóssá válik, ahogy a vízszint emelkedik rögtön édesebbé lesz. Nevük Alvaro Goncalves. Õ volt az elsõ, aki ezt az útvonalat bevezette az ismert útvonalak közé.

Összefoglalásként; a szigeten nem terem sem búza, sem szõlõ. Ha továbbmegyünk a Benguela folyót találjuk, melyet Angola uralkodójának vazullusa felügyel.

Hasonló klímájú Sao Tomé, amit elõször a portugálok népesítették be, korábban ugyanis lakatlan volt. Vidámak, nem kerülik a halált, egyszerûek, igazak és õszinték, annyira, hogy a portugálok -- másokban nem, de -- bennük bíznak. Ez mérföldnek felel meg Itáliában. Innen keleti irányba mérföld hosszúságú, a Vumba és Zaire folyók találkozásáig tart.

Három tóból táplálkozik. Az as évben, mikor Sebestyén portugál király 1 elindult Marokkó meghódítására, április hónapban hajóra szállt Duarte Lopes Benavente-i születésû Benavente Lisszabontól 24 mérföldre a Tejo mentén található illetõ, hogy a Szent Antal hajón Luanda kikötõjébe 2 hajózzon, ami a Kongó Királyságban található.

Belõle készítik a nyílvesszõk hegyét, a késeket és egyéb efféle eszközöket.

Rajtuk hatalmas fák nõnek és mint már mondtuk tövükben kitûnõ osztrigát lehet találni. Ide fut be az összes érkezõ hajó. Amikor a hajók megállnak a papok kiszállnak és gyakorolják Istentõl rendelt kötelességüket.

Nyelvük teljesen különbözik a kongóitól. Valóban, szavait megerõsíthetjük Ptolemaiosz segítségével, aki Líbia térképén 22 feltünteti a fehér etiópokat, kiket saját nyelvén nevez fehér etiópoknak. Majd a homok közül elkülönítik a kagylókat. A kontinenstõl mérföldnyire fekszik.

Ezek ugyanis vékonyak, csillogóak, barnák vagy szürkék. Ezek olyan vastagok, hogy 6 ember nem tudja körbeérni, olyan hosszúak, hogy nagyobbrészük embert szállít.

A talaj termékeny, és alkalmas arra, hogy táplálja a növényt, melyet más módon nem is öntöznek, mégis bõséges termést hoz.

Kelet felé a határ a Bagamidri folyó nyugati partja, beleértve a Coári folyót is. Akkorák mint egy közepes nagyságú hajó derékvitorlája. Ez ujjnyi vastag, igen nehéz a használata, ezért tûz segítségével kör formájúvá alakítják és csatokkal ferdén erõsítik fel.

Masszázs szalon kínai negyed vacaville

Megterem itt a répa, amely nagyra nõ és ízletes, a kelkáposzta, az ánizs, a saláta, a tök, a csicseriborsó, a bab és más zöldségek.

Neki adta a király a kereskedelem felügyeletét, elõdei érdemeiért, akik lehetõvé tették ezt a kereskedelmet. De nyáron -- ami a mi telünknek felel meg -- a szelek a már említettekkel ellentétes irányba fújnak, az iránytû szerint délrõl észak-keletre.

Fejükön hússzínû vagy fekete díszt hordanak, sapkákat, Portugáliából érkezett fejfedõket és más -- arra a vidékre jellemzõ -- fejékeket. Ez a kikötõ nagy és biztonságos, az azonos nevû sziget mellett található.

Itt tartózkodik a Kongóból küldött kormányzó, aki felügyeli az igazságszolgáltatást, és elraktározza a pénzként használt kagylókat. Levegõje jó. Balfelõl elhalad a már említett Prata hegységnél.

Minden szükséges élelmiszert a környékrõl hoznak. Mikor az ellenfél elhajítja fegyvereit és kilövi nyilait, akkor azok nekiütköznek ezeknek a bárdoknak és lepattannak róluk. Fernao de Poo vagy Pó. Nevét felfedezõjérõl kapta 16az északi félteke 5-foknál található.

Csak úgy tobzódtak a mellek a nyolcvanas, kilencvenes évek videojátékos reklámaiban | Az online férfimagazin

Távolabb folyik a másik nagy folyó, melyet Dande-nek neveznek. A másik kettõ kisebb és lakatlan. Ezekrõl a területekrõl és Kongóból Portugáliába viszik a bõrét, innen Flandriába, ahol feldolgozzák és bõrpáncélt készítenek belõle.

Ügyesek, gyorsak mint a kecskék ugrálnak hegyeik között. A Cuanza folyó következik, mely egy kis tóból ered.

Elkergetik a felhõket a magas hegyek felé, esõt idéznek elõ és ennek köszönhetõen az ottani tél mint már említettem nem olyan hideg, lévén az esõ azon a forró vidéken langyos. Ez a terület a nyugati oldalán az ambus 41 népekkel határos, északon Afrikával és a Núbiai sivataggal.

Sok hajó ment vele és jelentõs kereskedelem indult Angolával. Itt kezdõdik a királyság negyedik, utolsó határa a déli. Ajkuk nem olyan vastag mint a núbiaiaké, vagy más feketéké, arcuk telt és finom, különbözõ karakterû, olyan mint nálunk, nem olyan mint Núbia vagy Guinea lakosaié, kiknek arca rút.

A folyó nevét onnan kapta, hogy hasonlít ehhez a ruhadarabhoz A folyó kikötõjét egy sziget védi, mely a torkolatnál emelkedik. Errõl a munka más részében még esik szó. Körülmetélik magukat. Távolabb hegyek és a partvidék található, de ezek nem méltóak említésre, egészen a Szent Katalin-fokig.

Ezeket díszként használják, mivel szépségüket emeli. A nagyobb darabok brokátból készülnek, tekintve hogy ennek hossza eléri a araszt, szélessége a araszt. A sziget környékén, a szárazföldhöz közel, megszámlálhatatlan bálna úszik.

Egyesek állítják, hogy a sárga szantál valójában pau de águila, 45 mely Indiában is terem Duarte úr mesélte, hogy azok a portugálok kiknek fáj a fejük, a szantálfa parazsa fölé hajolnak és beszívják füstjét.

Ezeknek az állatoknak a hátán sok kagyló- és csigafajta él.

Ez után a Lemba folyó található. Itt kötnek ki a hajók. Hosszú nyele van, hogy támadásra is tudják használni, közepe gömbölyített, amelynél megragadva erõteljesen tudják elhajítani a dárdát. Ezeket dagálykor elönti a víz.

Ellenállnak a víznek, erõsek és könnyûek. Egyesek önállóak, szerzõdést kötvén a folyóról Kongó népével. Távolabb egy folyót találunk, mely nem nagy. A már említett Cuanza folyóval együtt közrefogják Luanda szigetét. Incorimas-nak nevezik mivel ennek környékén terem. Etiópiában borsot, Timbuktuban mely a Niger partján fekszik, amit Szenegálnak is neveznek kagylóval helyettesítik a fémpénzt, csakúgy mint Azenegues-ben 27 ahol kagylókat használnak.

Ezt déli féltekének nevezik, szemben a miénkkel, melyet északinak. A nagyobb hajókat licondo-nak 30 nevezett fából készítik. A nyílvesszõk vékonyak és keményfából készülnek. Igaz, hogy idõnként férgek -- melyek úgy érkeznek mint a pestis -- elrágják a növény gyökerét, amely így elpusztul.

Központját Espirito Santo-nak nevezik. Ebbõl következik azoknak a folyóknak bõvizûsége, melyek innen erednek.

A parafához hasonlatos anyagot marhabõr cserzésére használják, amibõl lábbeli készül. Ez azt jelenti, portugálul ser, és megfelel a latin sapio-nak. Pontosabban, Mbanza Kongó városa a 7° 2'-nél található.

A Nílus átfolyik Meroé szigetén 18Egyiptomon északi irányban, elárasztva azt a száraz és kietlen vidéket.

Igaz az ellenkezõje is. A hosszabb szálak értékesebbek, mert ezekbõl nagyobb darabokat is tudnak szõni. Sokfajta cikket hoznak, pl. Itt hömpölyög a Zaire is, amely a legnagyobb és legszélesebb a Kongó Királyság folyói közül.

Így ez a határ a Vumba és Zaire folyók találkozásától az Aquilunda tóig terjed a Malemba vidéken, mintegy mérföldnyi hosszan.

Az egyik -- a kétélû fegyverek módjára -- félkörív alakú, a másik pöröly. Elég bedobni a horgot, és amikor kirántják, mindig zsákmánnyal terhes.

Az ellentétes pólus azon pontján a tengerészek tudják, hogy találkoznak azokkal a szelekkel, melyek rendszeresen fújnak, és uralkodóak a mi nyári idõszakunkban.

Kezek masszázs domboldal töltés

Ezekkel látják el a környéket is, mivel a folyó torkolatának közepén három sziget is fekszik. Nincs arra lehetõség, hogy megemlékezzünk a Kanári-szigetek nagy számáról vagy a Zöld-fok szigeteirõl és ezek történelmérõl. Mivel folyamatosan növekedett ez a szállítás, a hajókat Lisszabonból egyenesen Luandába küldték.

Kongó és Etiópia 19 térségében, nincsen semmi meglepõ a folyók áradásában. Olyan ügyesen készítik, hogy mindegyik az íj részének tûnik. Ezeket az állatokat naponta befogják, és besózva tartósított húsukat adják az erre járó hajósoknak. Az íj húrja egy bizonyos növénybõl készül, mely a nádhoz hasonlít, de belül tömör, hajlékony és vékony.

Balkézfelõl más hegyek emelkednek, melyeket Salitre-nek Salétrom neveznek, ugyanis itt elég sok található ebbõl az anyagból. Vigyáznak a kisebb pálmákra, minden évben kivágják azokat.

A föld bõvelkedik gyümölcsökben, mindenekelõtt szõlõben, amit a portugálok honosítottak meg. Emberi húst tartanak a mészárszéken, mint ahogy mi itt marha és más állatok húsát. Hajuk fekete és göndör, némelyiké vöröses. Pedig ha a bálnákban lenne, akkor azokon a partokon bõségesen fordulna elõ ez az anyag.

Termetük középmagas, ha eltekintünk fekete bõrüktõl, hasonlóak a portugálokhoz. Ez kivétel nélkül mindig a meghatározott évszakban következik be, termõvé teszi a talajt, és élelmet nyújt embereknek és állatoknak.

Miután feljegyzések is említik érdemes megjegyezni, hogy a déli félteke fokáig állandó északi szelek fújnak, de itt más -- erõsebb -- szelek váltják fel õket, és ez így van az év 6 hónapjában. Ez szabályozza az eget, a Nap haladását és más planéták mozgását úgy, hogy a Föld minden pontja részesüljön fényükbõl, a hidegbõl, melegbõl, az évszakokból a lehetõ legnagyobb arányban.

E szigettõl északra egy másik található, melyet Principe-nek neveznek.

Ezt a hajóknál használják fel, mert hozzákeverik a kátrányhoz. Ezeket görög módra szép elnevezéssel életet hozók-nak hívják. Ugyanis itt élnek nagyszámban azok az állatok, melyeket a görögök hippopotamos-nak vagy vízilovaknak hívnak.

A Cuanza folyó után Luanda kikötõje következik, amely a Itt található Luanda szigete.

Ha egy madár balkéz felõl repül el, vagy olyan módon énekel, hogy megértik és szerencsétlenséget hirdet, akkor nem Nagy zsákmány fekete nő az Egyesült Királyságban tovább, visszavonulnak.

Rengeteg cukrot állítanak elõ és ezzel kereskednek. Emiatt áldották a régiek ezt a folyót. A partvidék teljes hosszában -- ahol sok bálna él -- nem találni sem szürke, sem fekete, sem fehér ámbrát.

Összekötözött pálmatörzsekbõl pedig hajókat készítenek, kialakítják a hajó elejét és farát. Hasonlóan tesznek más halakkal is; a pisztránggal, tinco-val 36és egy másikkal, amit cacongo-nak 37 neveznek.

Evezõik nincsenek a hajóhoz erõsítve, hanem kezükben tartva bátran merítik a vízbe. Kagylók a kongói partvidék teljes hosszában találhatók, de a legjobbak azok, melyeket itt gyûjtenek.

Mindazonáltal ezek a szelek etesios nálunk a nyári idõszakban fújnak, ott pedig télen. Ahogy más helyeken fémpénzért lehet árukat vásárolni itt kagylókért. Hozzátette Duarte úrhogy látta néhányszor, amint ügyes alabárdosok a madarakat röptükben ölték meg a levegõben.

Az egyiket már leírtam.

Szexi nők akarnak szex ma este Clifton Park

Mivel a hajót csak utazásra használták, és a cél a Kongó Királyság elmondom -- ugyanis a két régió történelme szorosan kötõdik egymáshoz -- hogy a Zöld-fok szigeteit Ptolemaiosz 4 óta számontartották.

Sebestyén király megengedte neki, hogy meghódítsa a Kwanza folyótól délre esõ 33 mérföldes sávot. Szemük színe különbözõ, fekete vagy tengerszínû. Az a kegyetlen, bestiális hagyományuk, hogy emberi húst esznek, sajátjaikat és közelebbi rokonaikkal együtt.

Szeptemberben, akkor amikor nálunk tél van és a Nap a déli csillagképekbe lép kezdõdik náluk a nyár. Elõször az a hajó járt erre, melyen Duarte úr is utazott.

Blacktown masszázs astoria queens

A Matamba Királyság pogány. Azokon a szigetecskéken, melyek a szárazföld felé találhatók fák nõnek. Azután Angola ura is barátja lett, mivel õ a kongói király alattvalója volt. Ez a növény az anzicos földön nõ, valamint a Bengala Királyságban, melyen áthalad a Gange folyó.

Felmerül a kérdés, hogy a portugálok mi okból nem gondoskodtak a sziget megerõsítésérõl, lévén így alkalmasabb lenne a hajózók számára. Õk együtt élnek az észak-nyugati, nyugati szelek rendszerével. Ugyanis az Indiában tartó hajók nem járnak erre, más útvonalat követnek, és nehéz volna a szigetet megtalálniuk.

A Gabon folyóval szemben a kontinenstõl mérföldre található. A portugálok, miután partraszálltak 5kereskedni kezdtek az itt élõ népekkel.

Támadó fegyvereik; a dárda, mely hosszú és széles vassal van ellátva. A terület fekvésébõl adódik, hogy korábban lakatlannak vélték és forró zónának nevezték. A hazafelé tartó hajók számára útbaesik és könnyen megtalálják.

Bizonyos, hogy sok nép eszik emberhúst, mint Kelet-Indiában, Brazíliában és máshol, de csak az ellenségeiket. A nép egy uralkodónak engedelmeskedik, alatta a hercegek elõkelõk vannak. Összefolyik olyan folyóval, mely a nagy tóból ered.

Hasonló gyümölcsöt említ Homérosz Korfu szigetén. A szigeten nõ egy fa, amit encanda-nak 24 neveznek.

A szárazföldön jobb kézre esik Sao Paulo település. Ezek, mikor lehullanak a földre gyökeret eresztenek, amibõl új csemete nõ.

A máshol a király jelével ellátott írást használnak, vagy a fa kérgét. Meg kell jegyeznünk, hogy az aranyat, ezüstöt és más fémeket nem becsülik és nem is használják azokat pénzként, hanem csak a kagylókat.

Amikor ellenséggel harcolnak, vagy nyilak ellen védekeznek, gyorsan, gyakorlottan összerendezõdnek fegyvereikkel kört alkotnak. Ez a két víz zárja közre azt a térséget, ahol a fenti holmikat nagy mennyiségben állítják elõ.

Olyannyira, hogy a lakosság nagyobb része belõlük él. Ez utóbbi keleti irányban található. Egy bizonyos Anzele nevû helyen épületet emelt, közel a Kwanza folyóhoz -- egy mérföldnyire attól -- mert így kényelmes és a hely szomszédos Angola kereskedelmi útjaival.

Itt sík a vidék, hasonlóan a már említett térséghez. Nem selyembõl készítik ezeket -- amit tõlünk hoznak -- hanem pálmalevelekbõl.

Aztán gyors fordulattal visszatérnek a királyság közelébe, a félteke hosszúsági fokai között. Visznek ezenkívül portugál árukat is, mint selymet, lenvásznat, üveg csecsebecséket és hasonlókat.

Gyermekkorukban különbözõ sebeket ejtenek az arcukon, így díszítve azt. Ezen tonnás hajók is hajózhatnak. Ez megerõsíti az íjat és biztosabb az eredmény. Külön tartójuk van. Kitûnõen bírják a vizet és a szelet. Azt mondta Duarte úr, hogy mivel ez a nép annyira nyers és kegyetlen, nem állnak velük kapcsolatban, csak mikor õk jönnek kereskedni Kongóba.

Ezt ellátták minden szükségessel, jelzõfénnyel segítették, nehogy letérjen a helyes útvonalról. Az Ambríz hatalmas folyó, Kongó királyi városától 4 mérföldnyire folyik. Rabszolgákat cseréltek más cikkekért. Megválnak életüktõl.

Felajánlják magukat a mészárosoknak, mint valamely elõkelõ alattvalói, hogy uruknak nagy szolgálatot tegyenek, és azok egyék meg testüket.

A régiek bizonyosak voltak benne, hogy a fekete bõrszín oka a Nap forrósága. A folytonos esõk miatt télen rendszerint a levegõ melegebb mint nyáron. Az õ példájukkal és tanuságukkal nagymértékben megerõsíthetnénk hitünket a pogányokkal szemben lévén annyira hûek, igazak, õszinték és egyszerûek, készek lennének a halálra a világ dicsõségéért és jó néven vennék fõnökeiktõl ha vele adnák húsukat is evésre.

Nyele fele olyan hosszú mint a tõré, végén gömb alakú, hogy jobban illeszkedjen a kézbe. A Szent Katalin-foknál húzódik a királyság északi határa. Az a hír járja, hogy korábban vazallusa volt. Sót a tengerparton találnak megkövesedett formában, melyeket a tenger hullámai alakítottak, formáltak.

Ezt azzal bizonyították, hogy dél felé haladva, minél forróbb éghajlatra látogatunk, annál sötétebb az emberek bõrszíne. Erdei sûrûek, ébenfából állnak, amit a tengerészek tûzifának használnak.

A terület bõvelkedik elefántokban. Ez a rész Angola fennhatósága alá tartozik. A Zaire torkolatától a kataraktáig sok nagy és lakott sziget fekszik. Nevét onnan kapta, hogy itt nagy számban legelnek tehenek vacasugyanis a talaj itt sík és rendkívül termékeny legelõk találhatók rajta.

Addig mérföldet kell hajózni. Duarte úr állandóan figyelt de ámbrával nem találkozott. Alacsonyan metszik el, hogy a következõ évadban hajlékonyabb legyen.

Biztos menedéket és felfrissülést nyújt az Indiából jövõ hajók legénységének. Ez hát az igazság a Nílus áradása ügyében, de más ottani folyókra is igaz. Ez utóbbi finomabb kagyló, jobban becsülik ragyogó és csillogó színét, mely kellemes látványt nyújt.

Mindenben tévedtek, ugyanis az éghajlat itt jó, a levegõ rendkívül enyhe. Gyorsak, harciasak és mindig készek a háborúra. A portugálok Hosszú-hegynek nevezik, mert messzire nyúlik. Bizonyos, hogy ha ezek a szelek nem frissítenék fel a légkört Etiópiában és Kongóban, valamint a szomszédos területeken, akkor itt a meleget nem lehetne elviselni.

A csatorna halban bõvelkedik, különösen szardíniában és angolnában. A harcosok 3 ujjnyi széles elefántbõrt viselnek. A nappalok és éjszakák hossza kevéssé változik, ez egy évben nem több mint negyed órányit. János portugál király 51 terjesztette el a kereszténységet Kongóban. Feltételei, adottságai és kereskedelme Sao Tomé-hoz hasonló, de átmérõje kisebb.

Ez a vonal félbevágja az Angola Királyságot. A nép általános öltözéke a következõ; a köznépbõl való férfiak övtõl felfelé meztelenek, fejükön sem viselnek semmit, mivel hajuk dús és gyapjas. Ez az Egyenlítõ felé a Kongó Királyság határa 2,5°-ra az Egyenlítõtõl. Duarte úr véleménye az, hogy a fekete bõrszín oka -- a fenti érvek alapján -- nem a Nap, hanem az emberek típusa.

Ezek rendszeresek minden évben, északról fújnak az iránytû szerint nyugat-délnyugat irányba, elviszik a felhõket a magas hegyek felé, melyek feltartóztatják ezeket. A kongói uralkodó engedélyével Angola kereskedni kezdett a portugálokkal Luanda kikötõjében.

A portugálok akkor fedezték fel és vették birtokukba, amikor megkezdõdött az Indiai Út feltárása.

Ezeket õk északkeleti-nek vagy többesszámban északkeletiek-nek nevezik, és amely hozzánk Itáliába tavasszal érkezik görög és keleti tájakról. Õk a történelem folyamán igazán különös, csaknem hihetetlen szokást alakítottak ki. Itt a hajósok élelmiszert szereztek be. Keleten az a második nagy tó határolja, ahonnan a Kongó folyó ered, azon a területen, melyet Anzicana-nak neveznek.

Az elõkelõk selyembe és más szövetbe öltöznek. Nem használnak bõröket, nem hordanak ruhát, nem raknak tüzet melegedés céljából. Mivel a fák kérgén ismeretlenek neveit olvashatjuk, megállapítható, hogy a környéken hajózók bevésték nevüket a kis fákba.

Így tesznek az elõkelõk és a köznép is. Minél északabbra megyünk annál fehérebb embereket találunk, mint a franciák, németek, angolok és a többiek.

Ettõl délre a Matamba Királyság található. Az egyik Afrika partjai mentén halad. Annak a hegynek lábát mossa, melynél Kongó királyi városa terül el.

A folyó déli partján terül el Pinda 31 kikötõje. Pálmaolajhoz is keverik, majd egész testüket bekenik és ezt kellemesnek vélik.

Paulo Dias lépésrõl-lépésre hatolt a szárazföld belsejébe. Nagy és önálló állam.

Természetesen az érett szemek földrehullanak és mûvelés nélkül is újra nõnek. Ez utóbbi zsákmánnyal megrakottan tért haza. A szigeten áll egy kunyhó, melyben szinte mindig él portugál, mostanában csak egy. Visszafelé elefántcsontot, viaszt, mézet, pálmaolajat és fekete rabszolgákat hoznak.

Nevét onnan kapta, hogy nagyon magas. Érdemes megjegyezni, hogy ez a térség nemrég óta adófizetõje Kongó uralkodójának. Minden nap biztos helyen kell horgonyt vetni, vagy egy földnyelv közelében vagy más, kikötésre alkalmas helyen, egészen addig míg meg nem érkezünk az óriási Kongó folyó torkolatához, amelyet helyi nyelven Zairé-nek neveznek.

Ezt a hegyet a portugálok Outeiro-nak Halom nevezik. Télen ezek kiugranak a partra. Ez bõven terem a kis kertekben, melyek a kápolna és a tengerészek hajléka körül találhatók. Az asszonyok öl mélységbe merülnek a tengerben és megtöltik kosaraikat.

Az említett nyugati folyópart zárja a Kongó Királyság határát. Meg kell jegyeznünk, hogy Etiópia és Kongó hegyein csakúgy, mint a szomszéd területeken nem esik hó és nem látni a hegyek tetején sem, hacsak délre a Jóreménység-fok környékén nem.

Megtisztítják, megfelelõ hosszúra és szélesre nyújtják, és ezt hordják a nõk és férfiak derekukon. Ha már ideérkeztünk, szükséges megemlíteni azt a csodálatos mesterséget, amit ezen térség lakói és szomszédai ûznek. Itt vásároltunk különféle sajtokat és cukrot, melyet nagy mennyiségben állítanak itt elõ.

Az egészet a már említett kígyóbõrrel vonják be. Ebbe a szövetbe csak a király öltözhet és az akinek ezt megengedi. Hasonlít az alabárdhoz, vagy a régi rómaiak dárdáihoz. Tovább a Sol Nap hegységen halad keresztül. Ez azt okozza, hogy Egyiptomban elõbb vagy késõbb érkezik a Nílus -- a lakosok által annyira kívánt -- áradása.

Ekkor a bennszülöttek csónakjaikkal odamennek, megragadják õket és lecsapolják zsírjukat. Egyike nagy, ahol kisebb csónakok kötnek ki. A szigetrõl átkelnek hajóikkal a kontinensre.

A németeknél is él, ott úgy nevezik: tapír. Vannak csónakjaik mikkel átkelnek a szárazföldre. Az említett hegységtõl a Vacas öbölig tart nyugati irányban. Mindnyájan szeretnek felcicomázva közlekedni, ha van rá lehetõségük.

Készül itt brokát amit itt altibaixos-nak 47 neveznek és értékesebb a mi brokátunknál. Sok kecske, juh és vaddisznó található itt, melyeket szelídítettek vagy az erdõben élnek.

Valamennyi hajó hoz magával néhány gyümölcs vagy zöldség palántát, amiket elültetnek a szigeten. A sziget talaja porhanyós mint a hamu, vöröses és termékeny. A szigetek közül az elsõ és legnagyobb az, melyet Cavalo-nak neveznek.

A portugálok, kasztíliaiak, franciák és az Északi-tenger népei északi szélnek nevezik.

A sziget onnan kapta nevét, hogy a portugálok elõször ezen szent napján, május 3-án pillantották meg. A sziget szûkebb része a szárazföldhöz közelebb van. Innen észak felé a határ a part mentén húzódik és 4,5°-kal az Egyenlítõ elõtt végzõdik.

A kikötõ nagy, biztonságos, sok hajónak biztosít helyet. A megfelelõ helyen beszélünk errõl. Övük különbözõ fajta. Ez a torkolat 28 mérföld széles. Ez helyi nyelven annyit jelent alacsony föld. Így kialakult ez a kereskedelem, a hajók elõször arra a szigetre mentek aztán Luandába.

A Bengala folyó környékén a fémmel együtt használják a kagylót. Ugyanis a harmat lehull reggel és az esõvel együtt áztatja a földet.

Nagy zsákmány fekete nő az Egyesült Királyságban Szerzői.

Olyan zsíros, hogy sütés közben eloltja a tüzet. A Kongó folyónál található egy öböl, amit a portugálok Almadias-nak Csónakok hívnak. Ez kisebb mint egy ökör, kecskebakhoz hasonlatos szarvai vannak.

Ezek a folyók lerakva üledéküket, kicsiny szigeteket hoznak létre. Magányosan nõ, mert ágai terebélyesednek a magasban. Torkolatával szemben fekszik az azonos nevû sziget, mely a kontinenstõl 36 mérföld távolságra terül el. Átmérõje 60 mérföld, kerülete mérföld. Rövid tõreik vannak, melyeket ugyanolyan bõrökkel fednek, hasonlóan a késekhez, melyeket a foglyok oldalukon viselnek.

Területe a már említett határtól délre a Bavagul folyóig terjed a közönségesen Holdnak nevezett hegység lábáig.

Nekünk elhozzák a felhõket, ott náluk megtisztítják a levegõt, hozzánk esõvel érkeznek, a Földön a természet rendje szerint így oszlanak meg a dolgok. Ez az erõdítmény a kikötõ mellett épült és védi azt.

Ez utóbbi alakja a lazacéhoz hasonló, de nem rózsaszín. Kikötésre igen alkalmas helyek. Ez a fa így szaporodik. Sok templomot emeltek, itt székel a püspök. Az, hogy õk barátaikat, alattvalóikat, rokonaikat is megeszik -- ez példátlan, csak az anzicos nép tesz ilyet. A tél rendesen abban a régióban akkor érkezik, amikor mi a tavaszt érezzük, vagyis amikor a Nap az északi csillagképekbe lép márciusban.

Ha nem, akkor elküldik õket a mészárosokhoz, ahol feldarabolják és árusítják õket mind sütés, mind fõzés céljából Nagyon különös a következõ dolog.

Szemben az afrikai kontinensen helyezkednek el Guinea és a Zöld-fok földjei és vizei, a Leoa 6 hegység mely igen híres és nagy kiterjedésû. Miután megfigyelték, hogy hol szerzi táplálékát, szigonnyal vagy egyéb hajítófegyverrel megdobják.

A szõlõszemek nagyok, pirosak, lédúsak, magjuk kicsi. Ilyenkor nemhogy 40 de legfeljebb hajót tudnak cukorral megrakni.

Ez a terület sûrûn lakott és sok hegy található rajta. A bor talán az egész világon itt a legjobb. Mindegyik azt a teret védi amely vele szemben van. Kínában egy bizonyos fajta kagylót használnak, amit porcelánnak neveznek. Kikötõje is van. Hajójukat egy patacho 3 vagyis kis hajó kísérte.

Szent Ilonán jó néhány patak folyik, behálózva a szigetet. A második folyót Borrá-nak nevezik, nagyon üledékes. A fákat egyetlen ember erejével ki lehet dönteni. Ez az Egyenlítõ mentén fekszik. Sok -- pálmarostból szõtt -- anyagot készítenek különbözõ módon és színekben, valamint szõttest, melyrõl a következõkben fogunk beszélni.

Mindenki ezekbe öltözködik a lehetõségeitõl függõen. Igen ízletes a húsa. Innen hoznak különbözõ fémeket, szöveteket, és pálmafonatokat. Itt emelkedik egy magas hegység is, amely a szárazföld belseje felé húzódik. A hajósok 30 mérföld távolságról már észrevehetik néhány hegyét.

Vallásukat kérdezve Duarte úr azt mondta nekem, hogy pogányok, semmi mást. Innen már feltûnik az Onzo folyó, amely abból a tóból ered amibõl a Nílus is. Ezekbõl a könnyû szövetekbõl készítenek nagyobb darabokat, melyeket itt kidolgoznak, ha legalább 6 arasz hosszúak és 5 arasz szélesek.

Rabszolgáikat eladják, ha jó pénzt kapnak értük. Lehet itt látni vadnarancsot, citromot, almát, olyan sokat, hogy egész évben virágoznak, máshol zöld és érett gyümölcsöket vehetünk szemügyre, hasonlóakat a gránátalmához, és ezek ehetõek és jóízûek.

Alapvetõen a kagylóra épül a gazdaság. Minden évszakban terem narancs, a fügék igen nagyok. Rabszolgákat hoznak saját népükbõl és Núbiából mellyel határos földjük szövetet -- mint már mondtuk -- és elefántcsontot.

Ezek az esõk 2 órával dél elõtt és 2 órával utána érkeznek, és ezt elég nehéz elviselni. Összefoglalásként, a már említett elõnyökön kívül, itt az éghajlat mérsékelt, a levegõ tiszta, friss és egészséges, csak enyhe szelek fújnak.

Éppoly kicsiny, mint amilyen magányos. A két nép háborúzott egymással, majd az angolai uralkodó minden évben küldött valamilyen ajándékot Kongóba.

Járásuk könnyed, alakjuk szép és jólneveltek. Ez az elõzõ oldal -- mint mondtuk -- a hatalmas Prata hegységben végzõdik.

Nem szükséges a földet megmûvelni. Õket vagy betegségük, vagy bûneik miatt hagyták itt, esetleg önként vállalva viselik el a remeteéletet, magányosságukban mintegy vezekelnek bûneikért.

Így hajózván a fokig a déli féltekén az északi szél segítségével, egy különös dolog szokott történni. Õk évente 40 hajót töltenek meg cukorral.

Tetemüket kivonszolják a partra.

Fekete özvegy (dal) - turismovenezuela.info

Vele azonos vonalban, de mérfölddel keletebbre folyik a Nílus. Sokfelé exportálják, elsõsorban Angliába. Ecettel keverik, magukra kenik és így gyógyítják a francia betegséget, melyet azon a nyelven quitangas-nak 44 hívnak.

A sárga -- melyet többre értékelnek - neve: quicongo Ezt porrá törve orvossághoz keverik. A Királyság négy oldalról határolt; nyugaton az Óceán szegélyezi, északról, keletrõl és délrõl szárazföld.

Mindegyikük rendelkezik egy evezõvel és egy íjjal. Errõl a továbbiakban még esik szó.

Wagga wagga ázsiai masszázs terápia

Santiago szigetétõl a Cabo das Palmas a Pálmák-foka 13 felé veszik az irányt, innen Sao Tomé felé hajóznak. Ezért a folyók nem a hóolvadástól áradnak meg, hanem a felhõkbõl lezúduló esõ hatására, április, május, június, július, augusztus hónapokban. A vöröset tacula-nak 42 nevezik.

A szigetet erõd védi helyõrséggel és tüzérséggel. Loango uralkodója barátja Kongó urának.

Ahogy Ptolemaiosz IV. Még ma is csodának tartja néhány keresztény, mert a Nílus nélkül éhen halhatnának, mivel életük ahogy Aranyszájú Szent János mondja 20 ennek növekedésétõl függ.

Többi testrészüket, mely kívül maradt a vízen, Nagy zsákmány fekete nő az Egyesült Királyságban locsolják és áztatják.

Ennek ellenére bizonyos, hogy az Egyenlítõtõl délre születnek csaknem fehér emberek, mint például Melinde Királyságban, vagy Mombaca-ban 21melyek az Egyenlítõ alatt találhatók.

Ezt a helyet 28 Cachoeiro-nak nevezik a portugálok, ami vízesést vagy kataraktát jelent, hasonlót azokhoz, melyek a Níluson találhatók.

Ezen idõ alatt friss élelmiszerrel és borral rakták meg a hajót, mert ezekben bõvelkedik a sziget.

Az ideérkezõ, az utazás kellemetlenségeitõl beteg, félholt emberek hirtelen -- a sziget jótékony hatásának köszönhetõen -- meggyógyulnak és visszanyerik régi erejüket.

Szent Ilona bõvelkedik jó húsú halakban, úgy tûnik, hogy ezek teljesen ellepik a tengert. Ezt korábban nem használták. A tengerszorosban a vízbõl néhány szigetecske emelkedik ki apálykor.

Duarte Lopes - Filippo Pigafetta: A Kongó Királyság (I. könyv)

Alkalmanként adófizetõ módjára ajándékot küld neki. Ennek ellenére õk könnyen megértik a kongóit mert az világos és könnyû nyelv. Átkelve a Berbela folyón amely az elsõ tóból eredeljutunk a Kongó Királyság régi keleti határához.

Itt kereskednek azokkal akikrõl már megemlékeztünk. A legjobb, ha jócskán elõrehaladnak, megvárják a hûvösebb szeleket és csak azután fordulnak visszafelé, és tartanak a kívánt kikötõ irányába.

Különbözõ szöveteket készítenek, bársonyt bolyhosat és simátbrokátot, tafotát, szõtteseket és hasonló anyagokat. Mint nyugati határpont jelenik meg a térképein.

A kérgén belül nõ egy szövetszerû anyag, amit megmunkálnak. De az olyan távoli és száraz területeken mint Egyiptom, ahol Alexandriát és környékét kivéve sosem esik esõ, csodálatos dolog, hogy ez a hatalmas kavargó víztömeg minden évben megérkezik az oly távoli vidékrõl.

A fegyver kétfejû. Ritka a száraz nap, az esõ olyan kövér cseppekben, zuhog, hogy az csodálatra méltó.

A hajó megérkezett a portugál fennhatóság alá tartozó Madeirára -- mely Lisszabontól mérföldre fekszik -- és 15 napig ott idõzött. Ettõl északra az Egyenlítõ környékén, mind a partvidéken, mind a szárazföld belsejében kb.

Innen, ha akarunk eljuthatunk Luanda kikötõjébe. Hossza mérföld. Ezt anta-nak tapírnak nevezik. Itt ugyanis sokat készítenek belõlük, mivel itt rengeteg csónakkészítésre alkalmas fa nõ. Portugáliába rabszolgákat, viaszt, mézet és más élelmiszereket hoznak csakúgy mint különbözõ színû festett pamutszövetet.

A szelek amelyek ezeken a területeken fújnak azok, melyeket Caesar görög szóval etesios-nak nevez. Magát az aranyat és ezüstöt is kagylóért szerezheted be.

Ugyanis õk a háborúban fogságba esett ellenséget megeszik. A nagyobb sziget formája csaknem kerek. Ez a két útvonal kínálkozik a Zöld-foki Santiago-tól induló hajós számára. A portugálok is elkezdték használni a vitorlákhoz és sátrakhoz. Lehetnek bolyhosak -- a bársony módjára mindkét oldalon -- lehet damaszt levelekkel díszítve és különbözõ alakúak.

Innen a szárazföldi szelekkel kell hajózni, kerülve a partokat. A fémet nem úgy használják az egész világon, mint ahogy mi Európában vagy a Föld számos más pontján. Nagybátyja ügyeit intézvén, különbözõ árukat vitt a fenti területre.

Ez annyira igaz, hogy mint Duarte úr mondja, ha az anzicos nép keresztény lenne, a legjobb akarattal szenvednék el -- az örök élet reményében -- a mártíromságot. Számos kikötõje van, a legfontosabb az amelyik a város közelében található. Ezeket elválasztja a Kongó Királyságtól a Zaire folyó, melyen -- mint mondtuk -- sok sziget található a tótól lefelé.

Evezõvel és vitorlával mozgatják. Átmérõje 9 mérföld. A hajó kalauza Francisco Martins 12 volt, ki jártas ezeken a tengereken. A Sao Tomé-ról jövõ portugálok kis hajóikhoz hordják ide áruikat melyek hasonlóak a Guinea-ba vittekhez. Itt portugálok élnek, kik feleségeiket Spanyolországból hozták.

Különbözõ színû kígyóbõrrel tekerik körbe. Mikor neki tetszik fizet adót, máskor visszautasítja annak megfizetését. Csodálatos dolog az is, hogy amikor a portugálok erre hajóztak, ültettek gyömbért is, amely gyorsan növekedett. Ebben az Anzicana Királyságban sok rézbánya található, valamint nagy mennyiségben fordul elõ vörös és sárga szantálfa.

Ezt a körforgást az égbolt és a klíma irányítja, végsõsoron pedig az isteni gondviselés. Ez a Vumba folyó mentén terül el. Ezen a területen más említésre méltó dolog nincs, hacsak az nem, hogy a Nílustól nyugatra élõ népek a Kongó Királyságban kereskednek és tengerpartján.

Továbbá találunk itt két -- a tenger által kialakított -- öblöt. De a portugálok másként használják. Innen átkeltek Santiago-ra, mert innen irányítják a környezõ területeket, lévén itt székel a püspök és a káplán kik a lakosság lelki gondozói.

A szigeten 70 cukornád feldolgozó üzem mûködik Mindegyik körül házak állnak, melyek mintegy faluként veszik azt körül. Mindig az év meghatározott idõszakában fújnak. Ez a legjobb minõségû a környéken. Egyesek belefáradva az életbe, vagy nagylelkûségbõl, vagy hogy mutassák rettenthetetlenségüket, nagyon tiszteletreméltónak érzik, ha alávetik magukat a halálnak.

Körülbelül ember foglalkozik ezzel a munkával. Olyan laza, hogy a lépések nyomán -- mint a homokban -- besüpped a talaj. Feldarabolva elviszik az uralkodóhoz, ugyanis aki ezt nem teszi meg az életével fizet. A levegõ hûvösebb a hegyekben mint a síkságon. Fegyvereik különböznek az összes szomszédos nép eszközeitõl.

Ez a Csónakok öble mivel itt csónakok találhatók. Loango környékén élnek az anziques-nek 40 nevezett népek. Visszafelé sót visznek és abból a kagylóból, amit pénzként használnak.

A folyóban számos állat él, például a krokodil, amely itt óriási. Látszik is, hogy a magas hegyek esõ idején felhõbe burkolóznak.

Denevérevő pókot figyeltek meg Angliában - turismovenezuela.info

Több mint éve, az itt élõ portugálok kongói nõktõl született gyermekei inkább fehér színûek. A Vacas öböl közepes nagyságú, de igen jó kikötõ bármilyen hajó számára.

Ezen nincs horgonyzásra alkalmas hely és nem is hajóznak rajta. Használnak más fegyvereket is, mint balta vagy szekerce, amely különös alakú. Ezt a már említett Luandából irányítják. Folytatva a hajóutat Sao Tomé-ról déli irányba indulva rátalálunk a Lopo Goncalves-fokra 17amely már a déli félteke 1-foknál húzódik, mérföldnyire a fenti szigettõl.

A tenger fölé emelkedõ hegyfokot Corno Ultimo-nak nevezte, a szigeteket Macarianak Beata melyet mi Fortunadas-nak hívunk.

Ahogyan Simbolo da Fé címû munkájában -- melyet én fordítottam spanyolból -- Luis de Granada 10 írja, erre nincs szükség. Kongó területén nem található sem jég, sem hó, pedig ezeket az aranynál is jobban becsülnék és italokat lehetne hûteni velük.

A nõk tetõtõl-talpig afrikai módra öltözködnek. Hajóikat egyetlen fatörzsbõl vájják. Találunk itt kecskét, gödölyét mely igen jó húsú, vaddisznót és egyéb négylábút; foglyot, vadtyúkot, galambot és egyéb kisebb-nagyobb szárnyasokat. Egyszer Drake, másodszor éppen ebben az évben.

Vizük iható és egészséges, menedéket nyújtanak a hajóknak, mivel biztonságos kikötõhelyet biztosítanak.

Ezeken a helyeken nincsenek kikötõk. Orra olyan mint az ököré. Kineveztek egy kormányzót, Paulo Dias de Novaist. Szent Ilonáról elindulva Luanda felé -- mely a Kongó Királyság egyik tartományában fekszik -- felvonták a vitorlákat. Gyalogosan harcolnak. A föld bõvelkedik kristályokban, egyéb bányákban, élelmiszerben.

Néha összevesznek, ilyenkor ellenségesen viselkednek egymással szemben. Már számos esetben említettük Angola Királyságot, ideje, hogy részletesebben beszéljünk róla.

A terület fõnöke elismerte õt korlátlan urának. Ezek nagyok, fogyasztásra alkalmasak és bõségesen találhatók. Nem érné meg a fárágot, idõt és pénzt, sem zsoldosok itteni állomásoztatása, mivel ezt a területet csak portugálok használják.

Megtörténik, hogy arannyal, ezüsttel -- akár rúd, akár pénz formájában -- semmire sem mész, mert csak kagylóért vásárolhatsz.

Olyan gyorsak kilövésükben, hogy noha nál is többet hordanak magukkal, az összeset kilövik a levegõbe, mielõtt az elsõ visszaesne.

Az esõ nyomán hirtelen sarjadnak fák a magokból. A területi fõnökök egy része János papnak engedelmeskedik, másik része a hatalmas Moenhemuge 49 királynak.

A másik -- keleti -- oldalon élõ népek Moenhemuge Királyságon át mehetnek a Mombassa és Mocambique-i tengerpartra.

A folyó hajózható felfelé 25 mérföld távolságra nagy hajókkal, egy hatalmas sziklaszorosig, ahol a víz óriási robajjal és dörgéssel hull alá. A Lelunda abból a kis tóból ered, ahonnan a Cuanza is. Ezek belsejében tenyérnyi hús van, ami jóízû, az ottani népek is ismerik.

Nincsenek hegyei, a terület lapos, csak kevéssé emelkedik az Óceán fölé. Ennek ellenére a szomszédos népekkel kapcsolatot tart, ahogy elmondtuk; Angola és Matamba gyakran háborúzik egymással.

A hideg tél nem jellemzõ, olyan mint az õsz itt nálunk Rómában. Ugyanabból a fajtából valók mint Kongó lakossága. Héját elégetik, ebbõl jó minõségû meszet nyernek.

Készítenek veludes ensacas-t hasonló szélességben, damascos infulas-t, rasos maricas-t, tafetas tangas-t és chamalotes engombos-t. Az emberek zsidók módjára körülmetélik magukat, mint az szokás az ott élõ népeknél.

Nagy és mindig zöldell. A Kongó Királyság keleti határa mint már említettük a Vumba és Zaire folyók találkozásánál kezdõdik, egyformán távol a Nílustól, mely bal felé esik. Azok maguktól kisarjadnak, mert a kegyes természet jutalmat ád és kamatostul juttatja vissza gyümölcsét, melyet a tengerészek számára õriz.

Mégsem esik itt hó, nem terem rajta semmi, sõt semmilyen növény vagy fa sincs rajta. Ezen kívül a portugálok feljegyeztek néhány csúcsot a Nevada hegységben melyek hóval borítottak. Ezt a térséget a szárazföld, a tenger és a Cuanza folyó találkozása alakította ki, mivel a folyó lerakta hordalékát.

Amikor nem esik esõ át lehet gázolni rajta, mivel kevés víz van benne. Ezért a hajósok megtalálják és megismerik a helyet a víz kavargásáról.

Szétválogatják a hímeket és nõstényeket. Ez a forró égöv. Itt nyilvánosan árulnak fémeket, különösen ezüstöt. Apálykor a fák tövénél osztrigákat lehet találni. A Loje folyón nincs kikötõ. Ezek a folyók a következõk:. Kicsi, rövid íjakat használnak, melyet fából készítenek.

Néhány összefonódik mint a kötél. Fegyverük hosszú pajzs, amely csaknem az egész testet eltakarja. A folyó torkolatánál 2 mérföld széles, Mintegy mérföldnyi hosszan hajózható kis bárkákkal sodrással szemben, de nincs kikötõje. A sziget hossza 20 mérföld, legnagyobb szélessége l mérföld, de néhol csak egy nyíllövésnyi.

De található itt másfajta hal is; lepényhal, tokhal, márna, sok más jó hal, languszta. Két út kínálkozik arra, hogy az említett szigetekrõl eljussunk Luanda-ba a Kongó Királyság kikötõjébe. Ily módon az árat valamilyen más tárggyal egyenlítik ki. Ezek az állatok annyira háziasítottak és gyanútlanok, hogy nem félnek az embertõl, nem sejtvén, hogy az elõbb-utóbb elpusztítja õket.

Tetemüket a hatalmas hullámok kivetik a partra. Ezekbõl a megfelelõen kezelt levelekbõl kihúzzák a nagyon finom és végüknél vékony szálakat. A velenceiek levantiere-nek hívják, a görögök és latinok etesios-nak 8.

Ennek ellenére a település nincs megerõsítve. Színe szürke, aranyszürke, fekete. A jobb megértés kedvéért megemlítem, hogy ez olyan része a fának, mint a diónak a bele, ugyanis a szantálfa belsejét használják erre a célra, mivel a külsõ rész nem ér semmit.

Ezek kétségkívül hûvösek, mivel az ellenkezõ, déli pólus felõl fújnak és lehûtik a térséget. Ily módon most nagy uralkodó, gazdag és kevéssel kisebb a hatalma mint Kongó uralkodójáé.

Sztrabón tanúsága szerint hasonlít ahhoz, amit Cadiz szigetén Spanyolországban is megfigyelhetünk. Ezek szemüveghez hasonló alakúak. Ezen a szigeten 7 vagy 8 falu található, ezeket libata-nak 23 nevezik.

Az empacaca-nak 39 nevezett állat vastag és kemény bõrébõl készül. A tengerpart halakban bõvelkedik, és a part teljes hosszában halásznak.

A kikötõ északra fekszik, kijárata fél mérföld széles, itt a legmélyebb a víz.

Nevét onnan kapta, hogy felfedezése azon a napon történt, amikor ezt az apostolt ünnepelték.

Hívás lányok - lewisville county

Miután elhagyták Madeirát, elhaladtak a kasztíliai fennhatóság alatt lévõ Kanári-szigetek mellett, majd megérkeztek a Zöld-fok szigeteinek egyikére a Szent Antalra. Ez már 20 mérföldrõl hallatszik. A hajók dél- délkeleti irányba hajózva eljutnak a Jóreménység-fok közelébe, maguk mögött hagyva az Angola Királyság területét.

Ezek a szõttesek különbözõ formájúak. Ezeket és más halakat királyi-nak neveznek és mindet a királyhoz szállítják.

Meg lehet figyelni, hogy nemcsak a Kongó Királyságban, de a szomszédos Etiópiában, Afrikában, Kína királyságaiban, egyes indiai területeken is használnak nem fémbõl arany, ezüst, réz vagy ötvözet készült pénzeket.

Mint mondtam két út kínálkozik arra, hogy a hajó eljusson Zöld-foktól Luandáig.

Az egyik az a hatalmas tó, melybõl a Nílus is ered, a második a már említett kisebb tó, a harmadik pedig az a nagy tó, amit maga a Nílus hozott létre. Pálmalevelekbõl szõtt ruhával fedik magukat különbözõ módokon, ahogy majd szó esik róla a jelentés-ben.

A leírt utat követve a Szent Antal találkozott a már említett uralkodó szelekkel, észak-északkeletre vette útját a Kongó Királyság felé, amely jobbkéz felé esik ekkor. Ezek a népek a folyók torkolatánál gyûlnek össze.